Századok – 1972

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1468/VI

KRÓNIKA 1481 С) Közös témával foglalkozó szakértők szabad összejövetelei Azok számára, akik olyan speciális kutatási terület vagy téma iránt érdeklődnek, mely a program A és В pontjaiban nem szerepel, rendelkezésre bocsátunk lehetőség szerinti számban termeket, ahol kötetlen megbeszéléseket tarthatnak. Az ilyen összejövetelek szervezésére vonatkozó kérelmeket a téma pontos megjelölésével kérjük eljuttatni 1974. június l-ig az AIHE főtitkárához. * A Kongresszus tudományos szervezésével kapcsolatos felvilágosításért az AIHE főtitkárához kell fordulni. Címe: Professor J. F. Bergier, Eidgenössische Technische Hochschule Bureau G. 27.3 Leonardstrasse 33. CH-8006. Zürich, Suisse. A Kongresszus gyakorlati szervezésének kérdéseiről pedig M. Ove Hornby, Institut d'histoire économique Postboks 21. DK-1001 Copenhague, Danemark ad információt. BUDAPEST SZÁZ ÉVE CENTENÁRIUMI KIÁLLÍTÁS A BUDAPEST TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN Ez a kiállítás tematikusan lényegesen különbözik más, konkrét eseményhez vagy eseménysorhoz kötött kiállítástól. Feladata bonyolult és szerteágazó; egy főváros — mint politikai, közigazgatási, gazdasági, társadalmi és kulturális képződmény — 100 éves történetéről kell képet nyújtania. Ez a száz év magában foglalja a magyarországi kapitalizmus szinte teljes történetét s az eddig megtett szocialista utat. Mindezt egy 2000 m2 alapterületű kiállításon bemutatni optimális feltételek között is szinte a lehetetlenséggel határos, s ez a tény meghatározza e kiemelkedő kulturális esemény értékelését és a felvetett problémákat. Azt, hogy mit jelent a főváros egy egy ország életében, mekkora súllyal játszanak ebben szerepet a „város" különböző (közigazgatási, politikai, gazdasági, kereskedelmi, kulturális stb.) funkciói, egyáltalán mitől lesz egy-egy városból főváros, számtalan történeti ok, elsősorban a gazdasági-társadalmi fejlődés, a piaci viszonyok és nem kis részben a sajátos hagyomány határozza meg. Ismeretes, hogy Pest, Buda és Óbuda fővárossá való alakulása az 1872/36. t.c.-ben egy folyamatot zárt le. E folyamat során Pest jelentős gazdasági központtá alakult, Óbuda lakosainak sorába nagyszámú városi elemet vett fel és Buda a közigazgatási központ funkcióját töltötte be. A kapitalista fejlődés csíráinak megjelenésével egyidőben született meg az egyesítés igénye. Nem véletlen, hogy oly sokszor bukkan fel már az 1830-as években a Pest-Buda vagy Buda-Pest megjelölés pl. számos kiadványon. Az állandó közlekedési kapcsolat, a Lánchíd elkészülte után nemsokkal — Szemere 1849. június 24-i rendeletével — valósággá is válhatott volna ez az igény, melynek teljesülése végül sok más hasonlóval kénytelen volt 20 — 25 éven késedelmet elszenvedni. (Hasonló sorsot ért meg Bárczy polgármester terve is a peremterületeknek a fővároshoz csatolására, ami 1908-tól 1950-ig váratott magára.) Az egyesítéskor is már több mint 280 000 lelket számláló város nagy ütemben fejlődött a megszerzett jogok és lehetőségek birtokában. Ennek ábrázolása jelenti az ünnepi kiállítás valóságos témáját. Dinamikus felfutása szinte egyedülálló Európában, mutatva, hogy az összes feltétel adva volt az ország legjelentősebb városává, a minden értelemben vett központtá való fejlődéshez. Bármely elemét ragadjuk ki a városi és 13 Századok 1972/6