Századok – 1972

Vita - Herényi István: Válasz Kristó Gyula: „Bulcsu nemzetségének nyári szállása ürügyén” című hozzászólásához 1399/VI

VÁLASZ KRISTÓ GYULA HOZZÁSZÓLÁSÁRA 1401 nevek. Tarhoe — talán Kendtarró ( ?) alakjában — Veszprém megye határán, Tevel Csénye mellett a Gyöngyös patak mentén, Tormás Sajtoskáltól nyugatra. Az Árpád­háziak neveit kell látnunk a Solton, Béla, Bogyiszló és Koppány nevekben is.1 ' Egy időben a Bulcsu nemzetség és az Árpádok egymásmellettisége is megállapítható. A Bulcsu nemzetség a Repce-Gyöngyösmelléki főesperesség területén, az Árpádok a Rába és a Marczal mellett. 6. A kálizok későbbi széttelepítése történelmi tény. Indokai közül az egyik — minden bizonnyal — a hitbeli különbség. Egyébként a mohamedán misszió XX. szá­zadi nehézsége csak illusztráció ahhoz, hogy mennyivel nehezebb lehetett ez pár évszá­zaddal előbb. A vallásos megnyilatkozások vagy mint dogmák, vagy mint babonák, de tovább élnek.1 8 Metodikai kérdések ad 1. Kristó Gyula kifogásolja, hogy az idézett írott forrásanyagra vonatkozó irodalmi állás foglalásokat nem ismertettem. Ha ezt tettem volna, úgy a dolgozat egy harmadával lett volna terjedelmesebb ós nem lett volna lehetőség megjelenésére. Egyéb­ként a dolgozat nem hagy kétséget afelől, hogy a források közül melyiket fogadom el Ó3 melyiket nem. ad 2. A helynevek vonatkozásában Bárczi Gézának: A magyar szókincs eredete című standard munkája, valamint Melich, Gombocz, Kniezsa munkái voltak részemre irányt mutatók. Azok helyességét az általam átvizsgált vasvármegyei adat mintegy 1200 településnévvel mindenben alátámasztotta. Nem tudok Kristó Gyulával egyetérteni a X. századdal kapcsolatban. Neveze-i tesen: „az állandó lakott telep is csak úton lehetett a nemlétből a létbe." Álláspontom szerint éppen a nyugati határőrvidéken voltak már állandó települések, melyek a X. század legelején léteztek. Utalok itt Vas vármegyében Kendszék (Vasverőszók), Szarvas­kend, Tas-kend helynevekre. A magyarok nyugati kalandozásaikról 900 körül már Pannóniába tértek vissza. Tehát már a Dunántúlt ebben az időben megszállták. A vaskohók ós őrhelyek bizonyo­san a legősibb és legjelentősebb településeket jelzik. Ami Taksony tetemének névadó jellegét illeti, úgy gondolom kellő megalapozott­sággal nem bír. Az országban ennek analógiája sehol nem található. Ha ugyanis valaki­nek halála egy bizonyos helyen bekövetkezett, azt másként jelzik. (Lásd pl. a Pilis hegyen „Simon halála" dűlőnevet.) Kétségtelenül szükséges egy részletes adattár összállitása és a korai helynévadás mechanizmusának gondos tanulmányozása, de az alapokat többek közt Györffy György említett dolgozatában már lerakta. A patrocinium kérdésében kétségtelen, hogy Szentgyörgy és Szentegyház neveink nyugati átvételek. Ez azonban nincs ellentétben azzal a megállapítással, hogy az egy­háznak e területen fokozottan kellett ellenőriznie a káliz telepeket. A kálizok moha­medánizmusa szynkretikus vallás lévén — feltétlenül megmaradt benne a sámánizmus keleti öröksége. Ezt még napjainkban is jelzik a regösónekek és azok a vasvármegyei imák, melyeket Fettich Nándor postum us dolgozata felsorol.19 ad 3. A komplex módszer alkalmazásával kapcsolatban kifogásolja Kristó Gyula a régészeti és antropológiai adatok elhanyagolását. Álláspontom szerint kevés régészeti és antropológiai anyag áll rendelkezésünkre. Ezekre azonban utaltam. 17 Uo. 203. 1. 18 Fettich Nándor : Vallásos jellegű varázs-szövegek a magyar néphitben. Etno­graphia, 1971. 1. szám. 44 — 69. 1. 19 Uo. 8 Századok 1972/6

Next

/
Oldalképek
Tartalom