Századok – 1972
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: A magyar kül- és belpolitika néhány összefüggéséről a népi demokratikus forradalom időszakában 1333/VI
1354 SÁGVÁItl ÁGNES amelyet mi képviselünk: a demokrácia polgáriasabb formájának gondolata — Magyarországon a legerősebb. Ez a körülmény súlyos kötelezettségeket jelent. Egyrészről ennek a helyzetnek a teljes és maradéktalan megbecsülésére, más részről őszinte és becsületes türelemre a demokrácia másirányú értelmezésével szemben. A magunk erejét mindenképpen megtartani kötelességünk, de kötelességünk az is, hogy megnyugtassuk a többi pártot, hogy sosem törekszünk arra, hogy világnézetüket, a magyar demokrácia külön értelmezését feladják. A mi erőnk csak akkor nyugtathatja meg koalíciós barátainkat, ha annak gyakorlatával sohasem törekszünk kizárólagosságra . . ." Egyidejűleg szervezeti programot is adott: „Tudomásul kell venni, hogy új világ született, és a polgári demokrácia alapján konszolidálódni kívánó parasztságnak s a többi pártok ma már állandóan balra tartó törekvéseinek szintézisét kell megteremteni és ebből kialakítani az új magyar politikai életszemléletet . . . Népünk felfogása szerint a fejlődés akkor fejlődés, ha a mi polgári demokráciánk alapján megteremtődik a konszolidáció."43 Az előzőekből világosan kitűnik, hogy a belpolitika két ellenpólusát nem a szélsőjobb, illetőleg a kommunista párt képviselte, hanem egyrészről a gyűjtőpárt szerepét betöltő Kisgazdapárt, másrészről a kommunista párt, amely mögött felsorakozott a baloldali pártokból és a szakszervezetekből formálódott Baloldali Blokk. A következőkben tehát e két erő harca és az erőviszonyok további polarizációja jellemezte az 1947-es esztendőt. ,, Meg fékezési" vagy beavatkozási politika 1947 — 1948 Az 1947-es év mind a nemzetközi, mind a magyarországi politikai-hatalmi erőviszonyokban fordulatot hozott. Az USA politikájának célja a kapitalista világban hegemóniájának megszilárdítása és befolyásának kiterjesztése, Délkelet-Európában pedig a népi demokratikus fejlődés útjára lépett országok haladási irányának megfordítása volt. A népi demokratikus országok vezetésében tért hódított külpolitikai síkon a népgazdaság helyreállítását és a társadalmi fejlődést sokoldalúan meggyorsító gazdasági együttműködés kiépítésének és állami szerződések megkötésének gondolata. Belpolitikában pedig a társadalmi-politikai folyamatok mielőbbi, szervezett meggyorsítását szorgalmazták.A szocialista és kapitalista tábor szembenállása egyre szélesebb területen vált nyilvánvalóvá, amellyel számolni kellett, s amely egyúttal magában foglalta a további polarizáció, szükségszerűségét is. A korszak történetének elemzése során felvetődik az a kérdés, vajon a végbement polarizáció mennyiben tekinthető törvényszerűnek, illetőleg milyen mértékben volt függvénye az irányított politikai akcióknak. Továbbá milyen kölcsönhatás érvényesült a nemzetközi politikai frontok alakulása és a belső társadalmi folyamatok között? Az 1947-es esztendő váratlan gyorsasággal pergő eseményeit több szerző teljes kronológiai pontossággal rögzítette. Ezért itt csak a legjellemzőbb tendenciára és a népi demokráciákkal szemben alkal-13 Nagy Ferenc nyilatkozatai sorrendben: Kis TJjság, 1946. okt. 5. sz., PI Arch. 253/1—79; Kis Újság, 1946. szept. 8. sz.
