Századok – 1972
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: A magyar kül- és belpolitika néhány összefüggéséről a népi demokratikus forradalom időszakában 1333/VI
A MAGYAIt KÜL- ÉS BELPOLITIKA NÉHÁNY ÖSSZEFÜGGÉSÉRŐL (1945 - 48) 1339 A háborút lezáró nemzetközi szerződések kötelezték a volt csatlós országokat a fasizmus maradványainak megsemmisítésére. A Magyarországot is érintő jaltai szerződésben megfogalmazott demokratizálási program követelményei kifejezték a Szövetségesek demokráciáról alkotott véleményét: „. . . a három kormány együttes politikát fog folytatni acélból, hogy megsegítsék a náci Németország uralma alól felszabadított népeket, valamint a tengely európai volt zsoldos államainak népeit abban, hogy életbevágó politikai és gazdasági kérdéseiket demokratikus módszerekkel oldják meg. A rend helyreállítását Európában, valamint a nemzetgazdasági élet átszervezését olyan úton kell elérni, amely a felszabadított népeknek lehetővé teszi, hogy megsemmisítsék a nácizmus és fasizmus utolsó maradványait, és saját választásuk szerint demokratikus intézményeket létesíthessenek". . . . ,,A három kormány e népeknek . . . együttesen segíteni fog helyreállítani a belső békét, sürgős rendszabályokat fog foganatosítani az ínséget szenvedő népek megsegítésére, ideiglenes kormányhatalmat létesíteni, amely a lakosság összes demokratikus elemeit képviseli, és amelynek kötelessége a legrövidebb időn belül, szabad választások útján, olyan kormányt létesíteni, amely a nép akaratának megfelel." . . . „A három kormány tanácskozni fog ... az európai ideiglenes hatóságokkal, vagy más európai kormányokkal, valahányszor az őket közvetlenül érdekelt kérdések megvizsgálására sor kerül."1 4 Köztudott, hogy a Jaltában képviselt államok célkitűzései már eleve eltérőek voltak, s így az sem szorul bizonyításra, hogy az újjászülető országok demokratizálását is sokféleképpen értelmezték. A Kelet- és Délkelet-Európában létrejött új kormányok tervékenységét többé-kevésbé egyértelműen a társadalom átalakítására való törekvés jellemezte, és a kormányokban a különböző irányzatokat és osztályokat képviselő pártok helyet kaptak, Nyugat-Európában viszont azokat a tendenciákat, amelyek a baloldali erők szervezettségének növekedését mutatták és a hatalomban való részesedésüket mozdították elő, az USA és Anglia nagy erővel igyekezett elfojtani. Ismeretes, hogy már jóval a jaltai egyezmény előtt, 1943-ban, az ellenállási mozgalom szervezetéből alakult meg a jugoszláv forradalmi kormány, amely a későbbiekben felvette a kapcsolatot az emigrációs kormánnyal; Bulgáriában az 1944. szeptember 9-i felkelés egységesítette és az egész országra kiterjesztette a kommunista párt által vezetett forradalmi erők hatalmát. Az 1945-ben kormányra került csehszlovák koalíció a kommunisták és polgári demokraták szövetségén alapult. Romániában — a kényszerítő helyzet hatására a királyi hadsereg az antifasiszta erőkkel együttműködve fogott hozzá a politikai reformok megvalósításához. A lublini lengyel rezsim, jóllehet nem sikerült egyesítenie valamennyi németellenes érdekcsoportot, olyan koalíciót hozott létre, amely a katonai csoportoktól a kispolgári parasztpolitikusokig valamennyi réteg képviseletét magába foglalta.1 5 Részletezés nélkül s csak utalásszerűén soroljuk fel a hasonló, illetve azonos tendenciákat mutató nyugati és dél-európai fejlődés tényeit. GörögországVan 1944 márciusátan megalakult a Nemzeti Felszabadítás Politika 14 Teherán, Jalta, Potsdam. Dokumentvrr gyűjtemény. Bpest, KoseuthKiadó. 1969. 164—165. 1. 15 A kérdésről ld. Ságiári Agnes: Popular Organs in Hungary in 1944—45. Nouvelles Etudes Historiques, 1965. 293—318. 1. 4*
