Századok – 1972

Tanulmányok - Ságvári Ágnes: A magyar kül- és belpolitika néhány összefüggéséről a népi demokratikus forradalom időszakában 1333/VI

Ságvári Agnes: A magyar kül- és belpolitika néhány összefüggéséről a népi demokratikus forradalom időszakában1 A polgári történetírás egyik régi tétele szerint adott ország belpolitikáját döntően annak külpolitikai helyzete szabja meg. Bár a felfogást a korábbi korszakokat illetően számos kritika érte, a népi demokráciákról írott művekben mindmáig egyeduralkodó maradt. Közép- és Délkelet-Európa 1945 utáni fejlődésével foglalkozó szerzők ugyanis a térség országaiban bekövetkezett társadalmi, gazdasági és politikai változásokat a nemzetközi tényezők többé-kevésbé mechanikus függvényeként kezelik, — legyenek azok hivatásos történészek, vagy önmaguk igazolását kereső volt magyar politikusok. Érthető okokból tagadják, hogy az osztályok konfliktusai a társadalmak belső fejlődéséből szükségszerűen következnek és ezeket az összeütközéseket a „kommunisták manőverezésével" magyarázzák. Ugyanakkor arra is van példa, hogy az osztályharc elméletére hivatkozva, kétségbe vonják az osztályok érdekeinek bizonyos történelmi periódusokban lehetséges részleges megegyezését. Az elmondottakból következik, hogy e szerzők az eseményeket tendenciózusan csoportosítva — a kelet- és délkelet-európai országok fejlődésének lényegében azonos társadalmi érdekekből származó hasonlóságát és közös érdekeiknek megfelelő tömörülését többnyire külső kényszer hatására, legjobb esetben pedig egyszerűen földrajzi helyzetükkel magyarázzák.2 1 Ismertek a kelet- és délkelet-európai népi demokratikus fejlődést létrehozó és azt gátló körülmények. Nagy figyelmet érdemelnek a közép-kelet-európai országok közti háború utáni konfliktusok és a népi demokratikus fordulat után ezen országok összefogására irányuló kísérletek. Jelen tanulmány sem a nemzetközi, sem a regionális politika fordulatait nem taglalja, nem tekinti feladatának a magyar társadalmi és politikai fejlődésnek akár'vázlatos leírását sem. A belpolitikának kizárólag azokra a vonásaira kívánja a figyelmet felhívni, amelyekre a világpolitika főtendeneiái, vagy az országot érintő szerződések, diplomáciai megegyezések közvetlen kihatással voltak. Vizsgálódásainkban azokra a jelenségekre is kitérünk, amelyekről csupán úgy vélték, hogy a döntéseket a nemzetközi erőviszonyok indokolják. Minthogy ezek a döntések a belpolitikában a nemzetközi erőviszonyok függvényekónt jelentek meg, hatásuk nem mellőzhető. 2 A külpolitika abszolutizálását legélesebben bíráló nem-marxista munkák egyike Eckart Kehr könyve: Das Primat der Innenpolitik, Berlin 1905. — A továbbiakban a kifejezetten Kelet-Európával foglalkozó burzsoá történeti művek közül szándékosan a viszonylag mértéktartókra hivatkozunk, ezekből ugyanis érveléseik csoportosításának erőszakoltsága még nyilvánvalóbbá válik. — Stephen О. Kertész : Diplomacy in a Whirlpool. Hungary between Nazi Germany and Soviet Russia. Notre Dame, USA, 1953. — The Fate of East Central Europe. Hopes and Failures of American Foreign Policy. Ed. by Stephen Kertész, University of Notre Dame Press. — Hugh Seton Watson : The East European Revolution, New York, 1956. — Survey of International Affairs 1947—1948. By Peter Calvocoressi. (Oxford University Press) London, New York. Toronto 1952.