Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
A LATIN-AMElilKAl „FEUDALIZMUS" VITÁS KÉRDÉSEI 1319 csülni a külső pi ac, így a gyarmatok szerepé t, mivel annak ösztönző—hatása lendítette fel a tömegter melést, a man ufaktúrák fejlődésé tabban a korban, ál'Uiko r à belső szükséglgÍelEZbmnagukban erre még nem lehettek képesek-Joggal áliapíljáT meg Marx, hogy а хут XVTT százarlhan kúd-dnilf t"kér termelési módnak ..az alania maga a világpiac". 1 2 Kelet-Európa, Amerika és kisebb részben a többi kontinens mint ipari felvevő piacok nagy ösztönzést adtak a nyugat-európai manufaktúráknak, mielőtt még az ültetvénygazdaság nyersanyagai teszik ugyanezt а XVIII. században. A két fejlődési szakasz közötti választóvonal, amelytől kezxlikltíen megváltozott az amerikai gyarmatok funkciója a világpia con, о- XVII száznrl mirn'pai 'Ч ет abban az értelemben, hogy az .euro paj'piac felvé vőkészsfegênëk csökken ése Amerikában is à fejlődés üt"emének ielassudását vonta maga után,13 hanem inkább oly módon, hogy a nyugat-európai gazdaság a nemes fémen kívül igényelt egyes ültetvény termékeket i s, "es~feszben saját érdekeit védve tönkretett bizonyos gyarmati mezőgazdasági szektorokat. Ez utóbbira jellemző a francia protekciónizmus, amely az Antil la-gyarmatokon felszámolta a virágzó dohánytermelés tAz angol ugyanezt az észak-amerikai gyarrtnrWk ( Virginia) dohánytermelése érdekében tette. Érdemes feleleveníteni egyes részleteket, hogy az „új gyarmati rendszer"1 4 kialakulását egyetemes oldalról is megvilágítsuk, mielőtt amerikai következményeit elemeznők. Az Antillák gazdaságának gyors változásai vagy éppen ezek hiánya igen tanulságosak, mivel, ezek a szigetek reagáltak leghamarabb és legérzékenyebben az európai változásokra. Talán bizonyos egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a Karib-tenger térségében kezdetben volt a „polikultúra", amin nem többet, mint a monokultúra ellentétét kell érteni. A szigeteken az állattenyésztés mellett a dohánytermelés emelkedett jelentőségre a XVI. század második felében, és ez bizonyos lehetőségeket tartalmazott a kistermelők számára. A kubai veguero és a kubai dohánytermelés aranykorának és hanyatlásának története viszonylag jól ismert.15 G. Debien és mások kutatásai a francia Antillák viszonyait, az „engagement" rendszert és felbomlását tárták fel.16 Vizsgálódásunk szempontjából azt kell kiemelni, hogy mivel a dohánytermelés erősen függ a klimatikus és egyéb külső tényezőktől, a francia merkantilizmus számára nem volt megbízható bevételi forrás. A XVII. század közepén az alacsony felvásárlási árak és a nagy illeték is hozzájárultak a dohánytermelés lehanyatlásához a francia Antillákon. Ennek története azért is tanulságosomért a holland tőkének és rabszolgakereskedelemnek szerepe volt benne, és így a kereskedelmi tőkék harcára és összefonódására szolgáltat adalékokat.17 12 A tőke III. köt. Bpest 1951. 376. 1. 13 A Gunder Frank: Capitalisme et sous-développement, 44—48, 120—122. 1. 14 E. J. Hobsbawm kifejezése, Crisi in Europa 1560-1660. Napoli 1968. 74, 78. 1. 15 Az eredmények összefoglalása, átrendezése Tibor Wittman : El tabaeo en la economía de las Antiílas en los siglos XVII y XVIII. Teória y Praxis. 2 — 3. 1968 (Caracas). Uő. : A kubai gazdaság válaszúton (1700—1762). Századok, 1965. 4. José Rivero Muniz: Tabaco su história en Cuba. I—II. La Habana 1964—1965. 16 Bibliográfiai tájékoztatást ad Hermann Kellenbenz : Von den karibischen Inseln. Archive und neuere Literatur, insbesondere zur Geschichte des 17. bis zur Mitte des 19. Jahrhunderts. Jahrbuch für Geschichte von Staat, Wirtschaft und Gesellschaft Lateinamerikas. Band 5. 1968. 78 — 404. 1. Band 6. 1969. 452 — 469. 1. 17 Abdoulaye Ly : La formation de l'économie sucrière et le développement du marché d'esclaves africains dans les îles françaises d'Amérique au XVIIe siècle. Présence Africaine, 13. 1957. 21 — 22. 1.
