Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
1314 WITTMAN TIIiOK rovására történt.2 5 Ez érvényes a gyarmatosítás legkorábbi időszakától kezdve, és a kél "világ érintkezésének egyik legnegatívabb vonása lett. A továbbiakban visszatérünk rá. A három tényező, a korona, encomendero földesurak és indián közösségek kapcsolata nem statikus, a kölcsőnhatasban'lnTndhárom módosult. Az az időpont, amely ezeket a módosulásokat meggyorsította, az 1550—1580-as évek voltak. 1. Egyrészt a gyarmati közigazgatás megszilárdult, amit Űj-Spanyolországban Martin Enriquez, Peruban Francisco de Toledo alkirályok reformjai jeleztek.26 2. Másrészt a hatalmas járványok, az európai vírusok megtizedelték az indián lakosságot, ami jnunkaerőhiányt idézett elő.2 7 Végül, de nem utolsósorban az amalgámozás elterjedése Mexikó és Peru bányáiban nagy munkaerőkeresletetldezött elő. A közigazgatás kiépülése lehetővé, a munkaerőhiány szükségessé tette a munkaerő állami és egyházi vé delmét. Mindehhez nem mellékes okként járult hozzá az indián adóalany védelme az encomenderókkal szemben. Ez sokszor zendülések, az encomenderók ellenállásának leverését is jelentette.2 8 Ekkor, ebben a kritikus és ellentmondásos helyzetben lépett közbe a korona és tett meg mindent az encomendero és az indián közösségek elválasztására, a fehérek és indiánok „köztársasága" közti választóvonal meghúzására. Lényegében sikerült az encomenderót eltávolítani a munkaerőtől, megszüntetve a személyi szolgáltatásokat, és ezzel az encomienda „személytelenné" vált.29 Ugyanakkor az adók és a perui bánya-mita formájában a személyi szolgáltatásokat „államosították". Ez a fontos folyamat jelentős változásokat idézett elő az indián közösségekben, ezek lényegében átszerveződtek. Nincsen és nem lehet szó arról, hogy a régi indián társadalom és az új spanyol-kreol társadalom és állam egymás mellett változatlanul élt tovább, megőrizve hagyományos vonásaikat.3 0 Amint a spanyol államgépezet az Indiákra átkerülve erősen módosult, az indián közösségek, az indián „köztársaság" is elvesztette régi jellegét, funkcióját, és szervezeti felépítésének egy részét. A gyarmatosító állam és társadalom, a fehér ,,köztársaság" nem eredeti állapotban, hanem szükségleteinek megfelelő módon tartósította a mozdulatlanságot, archaizálta az indián „köztársaságot". Ez a conquista után kialakult termelőmód egyik legfőbb vonása, gondolatmenetünk egyik kulcspontja. Ezzel kell kiegészíteni Pablo MaceraJDügállapít ását, aki joggal beszél arról, hogy a spanyol_gyarmatosítás „rearch aizálta" a z amerikai társadal mat, visszavetette kor á b bile j 1 ö d e s i "s fa dturrrokp a, miközbe n A meri———~ SÍ . ». ИМ 25 A kérdésre általában Alejandro LipschiUz : La Comunidad Indígena en America y en Chile. Santiago de Chile 195G. Kiemelkednek Juan Friede művei, különösen: El indio en la lucha por la tierra. Bogotá 1944. Vö. Silvio Zavala : El mundo americano II. 247. 1. Hildebrando Castro Pozo : The Ayllu under the Inca Empire. Handbook of South American Indians. Vol 2. Washington 1946. 26 Francisco Morales Padrón: i. m. V. köt. 408. 1. 27 A lakosság csökkenésére Ângel Kosenblat : La población indígena y el mestizaje en América. Buenos Aires 1954. 83 — 95. 1. 28 Maria Rosa Giráldez Pérez-Hickman : Conseccuencias de tipo militar de la aplicación de la política indigenista en el Peru a fines del siglo XVI. XXXVI. Congreso Internacional de Americanistas Vol. 3. 582 — 583. 1. 29 Igen jó elemzése a kérdésnek Magnus Mörner : La corona espanola y los foraneos, 162-167. 1. 30 Az aprista történetkoncepcióról Harry Kantor : The Ideology and Program of the Peruvian Aprista Movement. Berkeley —Los Angeles 1953. 35. 1. („side by side").
