Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
A LATIN-AMERIKAI „FEUDALIZMUS" VITÁS KÉRDÉSEI 1307 a vca^TI с и С ^лил A kutatások nom tisztázták, hogy az a falusi ipar, amelyről a Relaciones topográficas tudósít bennünket 1575 —158*) között, mennyiben volt alárendelve akár a nagyvárosok szükségleteinek, akár a pénztőke uralmának. Nem sokat tudunk a kasztíliai Verlagról, annyi bizonyos, hogy a puebló k, lugares egymás közötti és a városokka l való ke reskedelmét nem az ipar i t evékenység határoz ta meg. A XIV — XVI. századi kereskedelmi fórgal om, a he tipiaco k és a vásárok az egyes vidékek speciál is ter meivényeinek cseréjére korláto zódott, lényegében a helyi piacok kiegyenütödéséről volt szó, ami nem más, mint a középkori gazdaság általánosan ismert vonása.3 9 A francia, flamand falvak a városi gazdaságok óriási utánpótlási csatornái voltak, de erről nem lehet beszélni Kasztíliában. , • ч Az ellentétes folyamat, щ városok növekedésének természete is mut atja, hogy itt mennyire speciális volt a Táros és lalu viszonya . Míg JNyugat-Európában általában a városok növekedése az ipari és kereskedelmi, kisebb részben adminisztratív funkciójukkal függött össze, és viszonylag lassú volt, a kasztíl iai városok gyors felduzzadása a falusi lakosság elnyomorodásával és városba költözésével magyarázható. 1530~T59ïШЗгЖГáTVárösok növekedése három„ szor nagyobb volt mint a kasztíliai lakosság szaporodása.40 Ez a hirtelen urbanizáció nem olyan jelenség, amilyet a középkori Európában megszoTFfünk. Inkább hasonlít az ázsiai, afrikai urbanizáció menetéhez, mindenesetre a "\iáxos és falu érintkezését inkább „indifferensnek", mint egymásba kapcsolódónak lehet minősíteni, legalábbis gazdasági értelemben. A nagyvárosok aXdeá-i (környező falvak) kvantitatív értelemben táplálták a városi központokat, de nem váltak azok szerkezeti fejlődésének motorjaivá,4 j—5»——=v A kasztíliai gazdaságot jellemző másik vonás á dirigismo^\ vagy intervencionismo, azaz a központi hatalom közvetlen_és erős beava tkozása azokba a tevékenységekbe, a"nielvekЬбГТГг'állani számára hasznot tudott kipréselni. Nemcsak a Bilbao irányába tartó kereskedelmi útvonalról, a merino-exportról és vele kapcsolatban a mestáról van szó, hanem а XVI. századtól kezdve a Sevilla felé és onnan'északra tartó útvonalról, amelyen az amerikai nemesfémek zöme szétáramlott a kasztíliai gazdaságba.42 Éppen azért, mert a Biffiaótóf Sevilláig húzódó forgalmi sáv Kasztília és a spanyol monarchia számára létfontosságú volt, a központi hatalom alcabalák, vámok, quinto-k stb. révén mindent megtett, hogy kézben tartsa, miközben a gazdasági élet_p г о dukt í v ágazatait elhanyagolta, sőt ezeket kiszolgáltatta fejlettebb nyugati piacoknak. Mind a gyapjúexport, mind a nemesfémimport siettette azt a szerkezeti megmerevedést, archaizálódást, amelyét a történeti irodalom hanyatlásnak szo kott Tíevezni. A saját <Л : alított mcrht n t lli:.m u* a jelzett állami beavatkozásnak, a djritnu niórLa-keg yik I eglnTmiRn^r veJet t а XVI. században.43 Az állam kivételesen nagy szerepe a gazdaságT életben nem keltheti azt a benyomást, mintha a „keleti despotizmus" egyik válfajával állnánk szem-39 Ncël Salomon: La campagne de Nouvelle Castille, 97—132. I. „Au niveau du , pueblo'les échanges demeuraient limités et c'est d'une sorte de persistance de l'économie féodalo-agraue médiévale..." 132. 1. 10 L'Espagne au temps de Philippe II. Paris 1965. 33. 1. 41 Az új-kasztíliai aldea-hálózatra N. Salomon: i. m. 343—347. 1. 42 Vö. José-Gentil da Silva: i. m. 60—82. 1. 43 Vö. José Larraz : La época del mercantilitmo en Castilla (1500—1700). Madrid. 3. kiad. 1963. 2*
