Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
A LATIN-AMElilKAl „FEUDALIZMUS" VITÁS KÉRDÉSEI 1303 menő következtetéseket vonnak le Észak-Európa fejlődése javára,1 6 itt nem a pénztőke-akkumuláció formájában jelen tkezett. A baszk és andalúziai közvetítő kereskedelem [a flandriai gyapjúexport és a földközi-tengeri forgalom közöttY^ôïê^genôvaipénztôke terjesztette ki védő szárnyát, genovai kereskedők finanszírozták a/7 andalúziai atlanti-óceáni-terjeszkedést is, amelynek fontos állomása volt a Kanári-szigetek gyarmatosítása a XV. század elején. Genova ekkor már elveszítette gyarmatait, és a kasztíliai gyarmatosítás szolgálatába állott.17 A XIV. századi amerikai gyarmatosítás több módszerét készen kapta a mediterrán gyarmatosítástól, melynek lelke Velence, Genova és részben Katalönia volt. Vonatkozik "ez többek "között a rabszolgakereskedelemre is, melynek fontosságát a kutatások kezdik fe 1 i к m or ni ~Kaez tili át a genovai pénztőke Amerika . meghódítása után is támogatta, illetve függőségben tartotta és nagymértékben akadályozta a helyi kereskedelmi és banktőke .fejlődését. Ismeretes, hogy Ortega у Gasset szerint Spanyolország egyik legfőbb gyengéje az, hogy alig Volt feudalizmusa.19 E megállapítás magva az a nagy különbség, amely a kasztíliai és~a francia, germán típusú feudalizmus között fennáll. Erről A. Ballesteros y Beretta tett érdemleges megfigyelést.20 Ugyanő ad számot egyes társadalmi osztályok és rétegek bonyolult változatairól, egymásba fonódásukról is. Világos_ tendencia figyelhető meg а XIV. század végétől: a nemesek a városokBäTtodu 1 nak és a cortes minden tiltakozása elle~ nére ott közhivatalokat foglalnak el. Egy 1454-es rendelet a nemeseknek a behetriákbári"való lakását és birtokszerzését tiltja meg.21 A nemesi előretörésnek ideológiai alapot a zsidók,jnórok kiszorítása és az ezzel összefüggő „ vértisztasági" (Iímpieza de la sangre) çJmAlet adott. A^JrœoJ^gyeiigelpari fejlèttsége, egységük hiánya, a XV. század végén megerősöclő inkvizíció megpecsételték a városok sorsát, előrevetítették az 1520-ban kitört Comuneros (Comunidades) felkelés vereségét.22 Már korán, XI. Alfonz idején (XIV. sz. első fele) megtört á város i önkormányzat, amikor a polgárok „nyílt gyűlését" megszüntetteETes helyette a király által kinevezett regidorok vették át a város ügyeinek legfelső vezetését. A városi magisztrátusok ellenőrzésére a katolikus királyok a XV. század végén rendszeresítették a corregidori intézményt, ami a városi autonómia utolsó maradványait is felszámoltál"" A corregidorok útj ain a korona könnyen tudta befolyásolni a városoknak a rendi gyűlésbe, a^ Cortcsbo,.küldött utasításait, ottani álláspontját, és ily módon a városok rendi képviseleti jogai 16 Vö. Tőkei Ferenc : Antikvitás és feudalizmus. Budapest 1969. 237. 1. Az Észak — Dél elvont és közelről nem vizsgált tipológiája sok apriorizmusnak volt kedvenc példája. Magyar vonatkozásban ismert Hajnal István teóriája a déli „racionális" és az északi „szokásszerű" fejlődésről: Az újkor története. Budapest 1936. 17 Ch. Verbinden : Les origines coloniales de la civilisation atlantique. Antécédents et types de structure. Cahiers d'Histoire Mondiale. Vol. I. 1953. oct. 384—392. 1. Uô. : Sentido de la historica colonial americana. Estudios Americanos. Vol. IV. N. 15. 1952. Sevilla. 18 Ch. Verlinden: L'esclavage dans l'Europe Médiévale. I. Péninsule Ibérique — France. Bruges 1955. A katalán rabszolgakereskedelemre összefoglalóan J. Vicens Vives: Manual, 196-198. 1. 19 Espana invertebrada. 13. kiadás. Madrid 1963. 128—129. I. 20 História de Espana y su influencia en la história universal. Barcelona 1922. Vol. III. 328. 1. 21 Uo. 355, 358. 1. 22 Joseph Perez: Pour une nouvelle interpretation des „Comunidades" de Castille. Bulletin Hispanique LXV. 1963. N. 3 — 4. 262 — 263. 1.
