Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
A LATIN-AMElilKAl „FEUDALIZMUS" VITÁS KÉRDÉSEI 1301 ból egyaránt nélkülözhetetlen városok jelentőség ét, ahova a parasztok nagy tömegei költöztek be, és ezért gyorsan felduzzadtaJi^A reconquista ala tt az urbanizá ció negatív vonásai domborodtak ki: a(yarosimmár ne m aTiejlődő ipa£!közpohtja, nein az i ] farm e z ő ц az d as ág b ó 1 való kTvalásának, a társadalmi munkamegosztásnak az eredménye, hanem mesterséges polit ikai, kat onai és egyházi konglomer átum . A kasztíliai ipar szervezete a XV. század végéig a kikristályosodott ceEréndszer színvonalára sem jut el, a kézműipar termelése messze elmarad a katalán iparétól.8 A mezőgazdasági környezetéből mesterségesen kinőtt kasztíliai várost, más körülmények között, de azonos szerkezeti vonásokkal, a XVI. századtól kezdve viszont fogjuk látni az amerikai gyarmatokon, ugyanúgy mint a királ yi a dot ná n у bírtok ok rendszerét,^^e partimi entÓt, ' amely~a nagybirtokrendszer egyik alapja voíí^^TM"""TM'"^1 ^^ Haazokat a tényezőket akarjuk összegezni, amelyek a kasztíliai gazdaság viszonylagos elmaradottságát magyarázzák, ki kell emelni az alacsony technikai színvonalat és a gazdaság egyoldalú súlypontozottságát a juhtenyésztés és a gyapjúkivitel felé, "amely a koronát karpotolta az Iparból belölyó elmaradt haszonért, ugyanakkor kedvezett a nagybirtok kialakulásának. Ami Kasztília egyes tartományainak a gazdasági elet be rT való részvételét itt et i, a legnagyobb lendületet a tengerrel érintkező Baszkföldön és Andalúziában tapasztaljuk, míg Kasztília középső részei (a mesta) meglehetősen mozdulatlannak tűnnek. A baszk és andalúz vezető szerep mind a hajózásban, kereskedelemben, gyarmatosításban, mind a szellemi életben megnyilvánul, nemcsak а XIII XV. században, hanem a felfedezések után is. Ami а XIII XV. századi kasztíljai társadalmat illeti, általánosságban kevéssé tagozott voTt7~es mindkét alaposztálya sokbán eltért a Nyugat-Európából jól ismert feudális szerkezettől. Ezt látszik bizonyítani az a reconquista tüzében megacélosodott katonai kaszt, amivé a kasztíliai nemesség vált. А XIV. századi polgárháborúban az arisztokrácia győztesen került ki a~központi hatalommal (I. Péter) szemben, а XV. században a Trastámara dinasztia gyengesége azzal fenyegetett, hogy a központi hatalom szétbomlik és átadja helyét valamiféle „nemesi köztársaságnak". Mégsem ez történt, a század utolsó két évtizedében a centralizáció gyors előretörése következett be. Milyen okok magyarázzák ezt?. . A ítraps zh umál ó juhtenyésztés és erős szervezete, a mesta) e lősegí tette a latifundiu mok kialakulását, de ugyanekkor egyoldalúvá, gazdaságilag sebezhetové is tette a kasztíliai nemességet, amely nemérdeklőHöt.t. я, tri Id m live lés iránt, és az ipar fejlődésében sem volt érdekelt, mint a flamand feudálisok.9 Kevéssé vizsgálták a mesta tevékenységét abból a szempontból, hogv_hogyan kapcsolta — nem utolsósorban a gynpjfik ivitel ki rá K-i moriojinHimia réverT a juhtenyésztőket a központi hatalom é rdekeibez?M?gyânTg\^lnig" ismert az 8 Jaime Vicens Vives: i. m. 237 — 240. 1. 9 T. W itt man : Les Gueux dans les „bonnes villes" de Flandre 1578 — 1584. Budapest 1969. 35 — 43. 1. stb. 10 Vö. J. Klein: The Mesta, A Study of Spanish Economie History 1273—1836. Cambridge 1920. Klein bírálatát adja, de csak a nagybirtok — kisbirtokos összefüggésében Nyina Mickun : A mesta a XVIII. században. Századok, 1964. 1 — 2. sz. H. H. Slicher i'an Bath: De agrarische gesohiedenis van West-Europa (500 — 1850). Utrecht, Antwerpen 1960. 185—187. 1. A mesta mint királyi jövedelemforrás Wittman Tibor: A spanyol abszolutizmus néhány vonása a XVI. században. Acta Historica Universitatis Szegediensis. Tomus XV. 1964. 20 — 24. 1.
