Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
1296 WIT TM AN TIBOR Valójában nem ezek a főkérdések az inka és azték társadalom szerkezetének közelebbi meghatározásában. A földművel és elért színvona la elégséges volt ahhoz, hogy a kialakuló uralkodó osztályok a többlettermék elsa|átítás ával egy viszonylag erős erőszakszervez etet hozzanak létre. A fejlettség adott íokán a kialakult államszervezet és a: vele kapcsolatos hódítás döntően hatott vissza a társadalom tagozódására, ab osztályok és rétegek egymáshoz való viszonyára, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy ezek az engelsi kategória szerinti „barbár" államok milyen fontos szerepet töltöttek be a gazdasági élet szervezésében, irányításában. Ami ennél fontosabb: az állam létrejöt te és fejlődése alig választható el az aztékok és inkák h ódításai tol, és ft hódítók, hódítottak egymás mellett élésének módozataitól. Ezek észrevehetően különböziek egymástól Mexikóban és Peruban. cWo ««fcjvfc^ egymástól Mexikóban . Az inká k fejletlenebbek voltak a meghódítottak kai szemben/míg az /„aztékok Ja mexikói fennsík hármas törzsszövetségének társadalma Lényegesen i fejlett ebb, mint az itt talált törzsek, és ezért nem is yolt szükség velük szemben egy erős központosító, integráló politikára. Ámde ugyanakkor az is tény, hogy az azté kok a nyersanyag szegény fennsík uralm át képviselték a gazdag alacsonyabb sIKvidékek felett, míg aAndokba n mind a fennsíkok, mind a völ gyvid ékek és a tenge rpart egyaránt gazda gok "voltak (gyapot, kukorica, koka). Míg az aztékok'nem adhattak semmit az alacsonyabb területeknek, nem ez a helyzet az inkáknál. Az eddigi elképzelésektől eltérően az inka birodalfti at nem csupán a puszta erőszak tartotta fenn , Ьадщтг a különböző klimatikus zónák közti eloszt ási, közvetítő funkció is." Azfinkatörzs^amely mint uralkodó oszfály telepedett rá a-rneg'ljAditffl^akra, magára vállalta az áruk cseré jét és a .termelési módszerek elterjesztését. A meghódított területen hagyott inka telepesek, a mitimae-k (mitimacunak) nemcsak ellenőrző funkciót töltöttek be, hanem megtanították az alávetett törzseket az ^öntözésrer a lámatenyésztésre stb. Az öntözés az inka uralom rövid időszakában vált általánossá . Az állam gazdasági szervező tevékenysége és a telepesek rendszere feleslegessé tette külön kereskedő réteg kialakulását. E korai „kolonizációk", valamint a lámákkal lebonyolított szállítás és a meghódított népek gazdasági megszervezése mellett az államilag irányított öntözési rendszer csak egyik oka volt annak, hogy az inkáknál ne^ NyaLtak_fillatasijiehézségek és a kollektív munka arra is alkalmas volt, hogy az öregekről, árvákról stb. gondoskodás történjék.14 Az inkáknál a hadsereget az állami tartalékból tartották fenn, míg azf ázlekok ^ más törzsek faluinak kárára, azok sarcolásával, fosztogatá sával elégítették ki, növelve ezzel is az elégedetlenséget, a törzsközi feszültséget. Meglehetősen nagyok a különbségek az azték és az inka állam-között, ezek egyben a hódítók és hódítottak koegzisztenciája közti eltéréseket is jelentik. Az inkák a hódítás után a leigázottak adói t hosszú tanulmányozás után állapították meg, és később sem változtatták meg. Az aztékok által követelt adók önkényesek voltak és változtak. Míg az inkák csak munkában követelték meg ezeket, az aztékok termész etben, ami a kizsákmányolás terhességét nagyban növelte. Helyes H. Gerol megállapítása: „Az inkák népének a közterhek-13 E klimatikus zónákról perui viszonylatban Emilio Eomero : Geografía Econó- ' mica del Perú. 3. ed. Lima 1953. 188—189. 1. Bolíviai vonatkozásban Alipio Valencia Vega: Geopolitica de Bolivia. La Paz 1965. 231 — 237. 1. Hernán Castillo Ardiles : Consideraciones sobre el concepto de area cultural. Revista del Instituto de Sociologia Boliviana. Sucre 1968. N. 7. 53 — 63. 1. 14 F. К atz i. m. 592-595. 1.
