Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
TANULMÁNYOK Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus" kialakulásának vitás kérdései (XVI—XVII. század) Az amerikai indián civilizációk "termelési módja Az Amerika felfedezését követő évszázadok fantázia-szülte elméleteitől a norvég Thor Heyerdahl sportteljesítménynek is kiváló kísérletéig a figyelmet elsősorban az indiánok származása és nyelve kötötte le. Viszonylag méltó megbecsülést kaptak az indián „magas kultúrák" egyes problémái (maya írás, az indián nyelvek és művészetek stb.), de nagyon elhanyagolt terület maradt az amerikai őstársadalmak szerkezeti vizsgálata,1 Hogy a történettudomány kezd kimozdulni a múlt században Prescott és mások által formált sablonokból, és túljutott a századunkra oly jellemző modernizáción, amely a szocialista politika és az indián őskommunizmus közös ismérveit hangsúlyozta, az nagyrészt két körülménynek köszönhető: egyrészt az archeológia és gazdaságtörténeti kutatások új eredményeinek, nem utolsósorban a marxista történeti felfogás gazdagodásának. Ma már tisztázottnak lehet tekinteni, hogy az j. e. 1, évezredben az amerikai kontinensen olyan klimatikus változások következtek be, amelyek a nagy emlős ök kipusztulását vonták maguk után. 2 Sok vita után, amelyek főleg Gordon Childe „neolit forradalom"-koncepciója körül bontakoztak ki, tisztázódott, hogy az Újvilágban legalább négy helyen korán kifejlődött a földműv elés: i a' perui partok, »Dél-Közép-Mexikót» Észak-Kelet-Mexikó és a mai* Egyesült \ Államok délnyugati részén. Mac Neish kimutatta azt Is, hogy Peruban a földművelés már az i. e. 4000 táján, Mexikó déli területein 7000 körül létezett. Noha a lakosság ellátásának legfőbb forrása továbbra is a halászat és vadászat maradt, a földművelés fokozatosan, lassan utat tört magának. Ily módon nem „neolit forradalomról", hanem neolit „fejlődésről" lehet beszélni.3 Az Ovilágtól eltérően az amerikai földművelést az jellemezte, hogy * hiányzott az állattenyésztéssel való szoros kapcsolata, mivel nem voltak igavonó 1 állatok, és Peru kivételével az állati trágya sem állhatott a földművelők rendelkezésére. Ismeretes az eke hiánya. Mindebből mégsem lehet olyan következtetésre jutni, hogy az amerikai földművelés primitív volt, noha az óvilági 1 A kérdésekről általános tájékoztatást ad D. E. Ibarra Grasso : Introduceión a la americanística. Crítica у Teória. Cochabamba. 1967. A magyar közönség számára tájékoztatást ad, ugyanakkor kissé maga is a romantikus megközelítési mód kifejezője Miloslav Stingl : Indiánok tomahawk nélkül. Budapest 1970. Tudományos megközelítést ad Ágh Attila : Az amerikai prekolumbián civilizációk termelési módja. Világosság, 1971 április. tjosé Alcina Franch: Manual de Arqueología Americana. Madrid 1965. 3 The Origins of American Agriculture. Antiquity, 1965, July. Vö. V. Gordon Childe : A civilizáció bölcsője. Budapest 1959. 43. 1. stb.
