Századok – 1972

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1225/IV–V

KRÓNIKA 1237 miumban. Úgy gondoljuk, tovább kell folytatni a minőségi munkára való ilyenfajta ösztönzést; a jutalmazottak névsorát pedig a Századokban is meg kell jelentetni. A viszonylagos javulásnak ezek a jelei azonban nem fedik el a problémákat, a szerkesztés munkájának hibáit, hiányosságait sem. Problémáink közül az elmúlt periódusban sokat foglalkoztunk a recenziók kérdésével. Kétségtelen, hogy a Századok körül ma máikialakult egy szakmailag igen erős recenzens-gárda, amely színvonalas, bíráló-elemző módszerrel nyúl az ismertetendő munkákhoz. Hosszú lenne itt e munkatársak névsorát közölni. Másrészt azonban kitűnt, hogy sok fontos munkát a Századok azért nem ismertet, mert a felkért bíráló nem készíti el az ismertetést és nem is küldi vissza a könyvet. A másik problémát ezzel kapcsolatban az ismertetések egy részének színvonala és rendkívül nagy terjedelme okozza. Holott a felkérés meghatározott terjedelemre szól, nem ritka a 10—12 oldalas ismertetés sem, — amely nem áll arányban a könyv jelentőségével. Ekkora terjedelmek nehezítik a recenziók megjelenését, elveszik a helyet másoktól, s ezzel megnehezítik a szerkesztés munkáját. Érdemes volna az ismertetések kérdéseivel a szerkesztőbizottságnak egy alkalommal külön is foglalkoznia. Mint ahogy a Társulat elnökségének, meghíva az illetékeseket az Akadémiáról és a Kiadóból, külön kellene majd a közgyűlés után azokkal a technikai-szervezeti problémákkal is foglalkoznia, amelyeknek megoldása most túlmegy a szerkesztőség és a szerkesztőbizottság kompetenciáján, lehetőségein. Gondolok itt elsősorban a folyóirat kiadásának kérdésére, ezen belül különösen a nyomdai átfutás — immár 6 hónapos — idejének megfelelő rövidítésére, azután a jobb terjesztés elérésére, végül azoknak a kiadói és szerkesztőségi, anyagi és személyi feltételeknek a vizsgálatára, amelyek lehetővé tennék az évi 10 számra való áttérést. Csak így lenne kiküszöbölhető folyóiratunk kínosan lassú megjelenése, amelynek következtében nem egyszer elvész a lap és egyes cikkek aktualitása, kétségtelenül csökken munkánk hatékonysága. Mindezek jelzésével a beszámoló csak támpontokat kívánt nyújtani a Társulat tagsága részére a Századok legutóbbi működése mérlegének elkészítéséhez. Mégis szükségesnek tartja végezetül aláhúzni azt, hogy a Századok ebben a három esztendőben is, mikor történetírásunk általános fejlődésével együtt kiélesedett a harc a polgári és revizionista nézetekkel, valamint a dogmatizmus maradványaival szemben, azokat a törekvéseket igyekezett képviselni, amelyek a marxista történetírás megerősödését, továbbfejlődését, a marxista törtónetfelfogás alkotó alkalmazását jelentették. Azon a módon és abban a szellemben, amelyet a Tudománypolitikai irányelvek világosan meghatároztak. E törekvések eredményességének egyik biztosítékát látjuk abban, ha a Századok, Társulatunk jellegének megfelelően, az egész magyar marxista történettudomány orgánuma marad, ha hasábjain továbbra is szót kapnak, publicitást nyernek mindazok, akik egyetemeken ós kutatóintézetekben, múzeumokban, középiskolákban, levéltárakban és könyvtárakban ezekért a célokért, ebben a szellemben végzik kutató munkájukat. 3. A tanári tagozat munkája a) A tagozati munka hagyományosan fontos területétképezték a fővárosi előadások, amelyeken a történetkutatások újabb eredményeit tolmácsolták a tanári munka támogatására. 1969 novemberében Siklás András: Mi történt március 21-ón?, 1970 januárjában Huszár Tibor : Lenin a teoretikus és politikus, 1972 márciusában Székely György : A városlakók szerepe az 1514. évi parsztháborúban c. témáról tartottak előadásokat. b) Tanári tagozatunk az Országos Pedagógiai Intézettel együttműködve részt vállalt a történelemtanárok nyári akadémiájának megrendezéséből 1970 júliusában. A tör-