Századok – 1972
Közlemények - Dóka Klára: A céhes mesterré válás feltételei Pesten az 1840-es években 96/I
A CÉHES MESTERRÉ VÁLÁS FELTÉTELEI 107 Az elutasítások hangja különböző. A kérelmek egy részét azzal küldik vissza, hogy tulajdonosa azt kedvezőbb időben újítsa meg. A supplikánsok másik részének azt javasolják, hogy válasszanak új foglalkozást. A magyar városokból érkezett legényeket pedig — akiknek egyébként nem volt szükségük külön lakhatási engedélyre — egyenesen ki akarják utasítani a városból, ha mesterjogot kérnek.5 3 A német szabóknál a vargákhoz képest ellenkező folyamat figyelhető meg. 1844-ig mindenkit támogatnak, ettől kezdve csak a kérelmezők 46,66; 29,88; 77,77; 52,94%-át. Az elutasítás hangja azonban sohasem éles, a végső döntést a tanácsra bízzák. A 10 év alatt a város 168 mestert vesz fel.6 4 A mesterjog megszerzésének első szakasza a céh — kérelmező — városi tanács küzdelmét jelentette. Az utolsó szót a tanács mondta ki. A nyílt céhek esetében a döntés mindig pozitív, azok tiltakozása ellenére is. A kérelmezőből „tanácsilag felvett mester" (magistratualiter aufgenommener Meister) lesz. A városi tanács б—40 pFt taksát szed, amit a házipénztárba kell befizetni.55 (1849-ben a díj összege emelkedik, de ez a tárgyalt korszakot már csak kis mértékben érinti). 1840. augusztus 22. — 1850-ig 1180 supplikáns éri el a tanácsi mester címet. Létszámukhoz viszonyítva az asztalosoknál, üvegeseknél, kőműveseknél, vargáknál legnagyobb a növekedés. Bekebelezés a céhbe A céhbelépés második fázisa a városi tanács döntésétől a céhbe való beírásig tartott. Míg az első szakasz maximálisan egy év alatt lejátszódott, itt már többéves eltolódások következtek be. A remekkészítés volt a bekebelezés feltótele. A céhgyűlés döntő szerephez jutott, legalább kétszer került a közösség elé az új mester ügye: a remek feladásakor és elbírálásakor. A városi tanács döntésétől a céhbe írásig a legény a „tanácsilag felvett mester" címet viseli, amely nem változtatja meg lényegesen helyzetét. A céhbe lépők a közélelmezési, árszabott iparokhoz tartozó mesterségek kivételével legalább egyegy évet töltenek ilyen állapotban, sőt egyes céheknél lényeges részük el sem jut a tényleges mesterré váláshoz. A tanácsilag felvettek nem űzhetik mesterségüket önállóan, legények segítségével, nem nyithatnak boltot: nem vehetik bérbe más mesterek jogát, tiltják számukra az egyéni munkát is. A céhek kívánsága az, hogy a mesterkönyvbe írásig továbbra is legénymunkát végezzenek. Általános azonban a panasz, hogy nem kapnak a mesterek műhelyében sem munkát. Körülményeik azért súlyosak, mert rendszerint családjuk van, és bizonytalan 53 BFL. Rel. a. n. 14598. ,, . . .dass Bittsteller kein hiesig gebürtiger ist, und sich eigenmächtig sesshaft machte, so wäre derselbe nicht nur von dem angesuchten Meisterrechte abzuweisen, sondern auch von dieser Stadt ohne Verzug abzustraffen." 54 BFL. Rel. a. n. 13595. „ . . .wir seinem Gesuche die dermalen übersetzte Zahl der Meister . . . entgegenstellen, welches wir jedoch dem Ermessen Eines Löblichen Magistrats unterbreiten." 55 A tanácsi mester-felvételért szedett díjak: 40 pFt: — kőműves, kőfaragó, ács, kéményseprő; 30 pFt: — mészáros, pék; 20 pFt: — timár, kovács, selyemfestő, rézműves, darás, szappanos; 10 pFt: — asztalos, lakatos, bérkocsis, szíjgyártó, üveges, aranyműves, nyerges, s. rézöntő, bodnár, szitás, fazekas, paplanos, szűcs, kötélverő, szegkovács, kárpitos, harisnyakötő; 5 pFt: — varga, szabó, csizmadia, hentes, órás, pálinkafőző, cinöntő, esztergályos, bádogos, halász, szerkovács, mázoló, hangszerkészítő, lakkozó, kesztyűs, fodrász, kertész, takács, posztónyíró, kordovános, gombkötő, fésűs, tűkészítő, kosárkötő, paszomántverő, kefekötő. \
