Századok – 1972
Közlemények - Dóka Klára: A céhes mesterré válás feltételei Pesten az 1840-es években 96/I
A CÉHES MESTERRÉ VÁLÁS FELTÉTELEI 103 A tanulóidő túllépésére nagyon ritkán került sor. A céhek megkövetelték, hogy a tanulólevelet privilégiummal rendelkező céhes testület állítsa ki, a legények azt ne magánszemélyektől nyerjék. Elfogadták a csak régi, 1813-ban érvénytelenné vált privilégiummal rendelkező céhektől származó tanulóleveleket is. A kesztyűsök képeznek egyedül kivételt. Ugyancsak a kesztyűsök vetették vissza az olyan tanulólevelet, amely egy privilégiummal nem rendelkező porosz gyárostól származott.3 0 A takács céh még a legények közé sem akarta felvenni Hermanszky Józsefet, aki egy kiváltságolt pesti szőnyeggyárban tanulta mesterségét.3 1 Kivételes esetben a tanulólevelet pótolhatta a vándorkönyv, de csak a hatóság hozzájárulásával. A Helytartótanács 1795-ös rendelete 24 fajta mesterségnél előírta a rajztanulást.32 Az e céhekhez tartozó kérelmezők felvételkor kötelesek voltak beadni rajzbizonyítványukat. A rajztanítás rendszerint vasárnap folyt, legtöbb esetben az iparegyesület rajziskolájában. 1—4 évet kellett a legénynek az iskolát vagy a rajzot tanító mestert látogatni. A rajztanítók a szakmában dolgozó mesterek közül kerültek ki. Nem fogadta el a céh az idegen iparághoz tartozó mesterektől származó bizonyítványt.3 3 A bizonyítvány az asztalos céhnél azonos, nyomtatott űrlapok alapján készült, de ha írott szöveg volt, annak igazolnia kellett, hogy a legény bizonyos előrehaladást tett a rajztudományban.3 4 A rajzbizonyítványt az asztalos céhnél vették a legkevésbé szigorúan. Nem kellett beadni, ha a legény olyan városban tanult, ahol ilyen intézmény nem állt fenn, elengedték akkor is, ha a legény megígérte, hogy rajzremek formájában igazolja tudását, de a rajzbizonyítvány megléte nem jelentett automatikusan felmentést az ilyen remek készítése alól.3 5 A mesterré váló legény legfontosabb igazolása a vándorkönyv volt. Bemutatását csak a legritkább esetben engedték el, ilyenkor a munkaadóktól származó bizonyítványokkal igazolni kellett az egész legényidőt: a tanulólevél kiállításától a mesterjogi kérelem benyújtásáig. A vándorkönyvek egységesítésére 1816-ban került sor. A Helytartótanács rendelete szerint magyar—német nyelvű, 48 lapból álló könyvecskével kellett rendelkeznie minden vándorló legénynek. Ez tartalmazta személyi adatait, a vándorlási szabályokat, a hatósági aláírásokat.3 6 A céhek ragaszkodtak ahhoz, hogy a munkaadó írja be, hogyan és mennyit dolgozott nála a legény. A vándorkönyv nemcsak a mesterjelölt vándoridejét igazolja, hanem az egész legényidőt. A céhszabályzat X. pontja három év kötelező vándorlást ír elő, akit felmentenek, az vándoridejét legényként köteles letölteni.3 7 A külön privilégiumok ezt bizonyos fokig módosítják. A kéményseprőknél 0, a bérkocsisoknál 5 év a legényidő. (Az utóbbinál nincs vándorlás.)3 8 30 BFL. Int. a. n. 10024. OL. Dep. Civit. 1844/36 — 331. 31 BFL. Int. a. n. 9217. OL. Dep. Civit. 1843/36-389. 32 Ezek közül a céheket érintik: kőműves, kőfaragó, ács, lakatos, rézműves, bádogos, aranyműves, paszomántverő, gombkötő, nyerges, szíjgyártó, szerkovács, fazekas. Kassics: i. m. 188. 1. 33 BFL. Rel. a. n. 7909. OL. Dep. Civit. 1842/36-594. 34 BFL. Rel. a. n. 8160 melléklete. 35 BFL. Rel. a. n. 8437. OL. Dep. Civit. 1842/36 — 422. 36 A 21080/1816. rendeletet kiadta: Kassics: i. m. 179. 1. „Assling Ignác kefekötő legény vándorkönyve: »Vándorlókönyv a Nagy Méltóságú Királyi Magyar Helytartó Tanácsnak 1816. eszt. Július 16-án 21080. szám alatt közre bocsátott rendelése szerint«." Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest gyűjtemény. 37 Kassics: i. m. 103, 105. 1. 38 Kéményseprők 31. §, bérkocsisok 25. § BFL. Int. a. m. 8004.
