Századok – 1971
A XIII. Nemzetközi történettudományi kongresszus - Heckenast Gusztáv: A feudális függési viszonyok kezdeteiről Magyarországon 1004/V
1004 HECKENAST GUSZTÁV A X. századi román feudalizmus történetének autentikus forrásaihoz aligha tartozhat a magyar Anonymus Gesta Ungarorum e. műve. Ez a Gesta a XII—XIII. század fordulója körül keletkezett, s még a korai magyar történelem eseményeinek felderítésekor is csak más, valóban hiteles forrásokkal egybevetve hasznosítható Anonymus egyébként érdekes, színes elbeszélése. Pascu akadémikus felszólalásában Bartha A. utóbbi megállapítására reagálva megjegyezte, hogy a magyar Anonymusnak a X. századi román feudalizmus történetére vonatkozó adatát minden történész komolyan veszi. HECKEN AST GUSZTÁV: A feudális függési viszonyok kezdeteiről Magyarországon Lowmianski professzor referátumához kapcsolódva a feudális függési viszonyok kezdeteiről szeretnék röviden beszólni, Magyarországra vonatkozólag. A magyar helynévanyagban ugyanis van három olyan régi magyar helynévcsoport, amelyek együttesen nagyon pontos, évtizedekre konkretizálható datálásra adnak módot. Az első csoportot a magyar törzsnevek (Nyék, Megyer, Kürt stb.) alkotják, mint egy bizonyos fajta fejedelmi kíséret településeit jelölő helynevek. A második csoport olyan helynevekből áll, amelyek valamilyen (főleg kézműves) foglalkozást jelentenek, mint pl. Acs, Kovács stb. Az így elnevezett helységek szolgálónépek települései voltak, amilyeneket Csehországból, Morvaországból, Lengyelországból is ismerünk. A harmadik csoportot Árpád fejedelem leszármazottainak Konstantinos Porphyrogennetosból ismert személynevei (Jutoesa, Falitzis stb.) alkotják, amelyek helynévként mindig a fejedelmi kíséret és különböző szolgálónépek településeitől övezetten tűnnek fel. Ezek a személynevek pogány nevek, a magyarok megkeresztelkedése után többé nem fordulnak elő. Árpád fiairól és unokáiról van szó, akik a X. század első évtizedeiben éltek. Minthogy a törzsi helynevek és a különböző szolgálatokat jelölő helynevek feltűnése az osztálytársadalom kezdeteit jelzi, az említett személynevek pedig, mint helynevek, kormeghatározó értékűek, fel kell tételeznünk, hogy a feudális függési viszonyok elemei a pogány magyar fejedelmek hatalmi körzetében már a X. század első évtizedeiben adva voltak.
