Századok – 1971
Tanulmányok - Szántó Imre: A Temesvidék és Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben 16/I
A TEMESVIDÉK ÉS A MAROS-VÖLGY VÁRAINAK TÖRÖK URALOM ALÁ JUTÁSA 1552-BEiV 29 ben erélyes intézkedéseket tegyenek.8 0 Mivel a pasák 1552 március végén Szegeden és Becskereken hadaikat állandóan szaporították,8 7 Castaldo április első napjaiban az Aldanától védtelenül hagyott Temesvárra Diego Velez de Mendoza kapitányt rendelte csapatával, Lippát pedig Castelluvio százados őrizetérc bízta.88 E két fontos véghelynek az előző év őszén megrongálódott erődítményei azonban — pénz hiányában — nem voltak kiépítve, őrségeik pedig a zsold elmaradása miatt távozással fenyegetőztek.8 9 Temesvár körül tíz mérföldnyi körzetben nem akadt község, amelyet a zsoldosok ki ne fosztottak volna.9 0 A király 1552. április 9-én közölte erdélyi főparancsnokával, Castaldoval, hogy temesi főispánná és a délvidék főkapitányává Losonczi Istvánt nevezte ki.9 1 Castaldo és Áldana azonban annyira elhanyagolták Temesvár (és Lippa) megerősítését, hogy a vétkes mulasztásaik okozta bajokkal Losonczi sem tudott megbirkózni. Bár Ferdinánd a februári országgyűlésen úgy értesült, hogy a két vár erősítése jó ütemben halad előre, mégis május végén Losonczinak meg-1 ütközve kellett tapasztalnia, hogy a védőművek helyreállítása éppen csak megkezdődött.9 2 Amikor pedig az új várkapitány az őrség felett szemlét tartott, a feltüntetett 950 ember helyett csak 400 lovast talált. Kiderült, hogy Áldana még ennek a 400 katonának a zsoldját sem fizette pontosan, noha 700 lovas után vett fel zsoldot. Vagyis a Temesvár erősítésére és a zsoldfizetésre kiutalt pénzt egyszerűen elsikkasztotta,9 3 és Losonczinak a védelemre irányuló törekvéseit minden úton-módon akadályozta.9 4 Ezek szerint tehát a temesvidéki várak kellő megerősítés nélkül és elégtelen őrséggel várták a támadást, mikor a török seregek 1552 április elején megindultak Magyarországra.9 5 Mindezekre vonatkozóan megdöbbentő adatokat tartalmaz Báthori András vajdának és Werner Györgynek á királyhoz június 10-én intézett jelentése. Wernert Bornemissza Pállal együtt még 1552 elején küldte ki a király az erdélyi pénzügyigazgatás átvizsgálására és célszerű javaslatok megtételére. A jelentés beszámol arról, hogy nincs annyi pénz, amelyen vagy száz lovast felfogadhatnának. Attól kell tartani, hogy az ellenség nemcsak a szükséges őrséggel nem rendelkező Temesvárt, Karánsebest, Lúgost szállja meg és foglalja el,96 hanem a — minden ellenséges betörés elhárítására készületlen 86 Kr. A. Alte Feldakten, 1552. Fase. 3. Nr. 15. Ferdinánd Teuffel Erazmushoz. Pozsony, 1552. máre. 17.; T. T. 1891. 659. 1. Ferdinánd Castaldohoz. 1552. ápr. 2.;. Kr. A. Alte Feldakten, 1552. Fase. 4. Nr. 1. Ferdinánd Teuffel Erazmushoz. Bécs, 1552. ápr. 2. 87 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 63. Castaldo Ferdinándhoz. Szeben, 1552. ápr. 10. 88 T. T. 1892. 143-144. 1. 89T. T. 1891. 647-648. 1. Castaldo Ferdinándhoz. 1552. febr. 25.; uo. 653. 1. 90 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 62. Castaldo Ferdinándhoz. Segesvár, 1552. jan. 8.; T. T. 1891. 444-445. 1. 91 T. T. 1892. 143. 1. A kinevezési okmány 1552. ápr. 11-én kelt Bécsben: О. L. Pénzügyigazgatási lt. Benignae Resolutiones, Iratok, 1552. 92 T. T. 1892. 144. 1. Ferdinánd Castaldohoz. Bécs, 1552. ápr. 12. 93 T. T. 1892. 150. i. Miksa főherceg Castaldohoz. Bécs, 1552. máj. 22.; uo. 151 — 152. 1. Losonczi István Ferdinándhoz. Pankota, 1552. máj. 29. és 31.; Т. T. 1892. 154. 1. Miksa főherceg Aldanához. Bécs, 1552. jún. 9.; Szegő Pál: i. m. 120. 1. 94 Uo. 95 H. H. St. A. Ungarn, 1532. Fase. 64. Miksa főherceg Aldanához. Bécs, 1552. máj. 16. 96 A karánsebesi és lugosi bánság a török torkába került Szörényi bánság északi, Orsován felüli területeiből alakult ki, melynek a magyar nemesek mellé beköltöző románszerb lakossága értett a fegyverforgatáshoz. Vö. Hóman Bálint—Szekfű Oyula: Magyar történet. Hetedik kiadás. III. köt. Bpest. 1943. 28. 1.
