Századok – 1971

Tanulmányok - Vida István: A Független Kisgazda Párt helyzete 1945 nyarán és az augusztusi nagyválasztmány 932/V

950 VIDA ISTVÁN' Ez a javaslat látható módon kompromisszumos jellegű, a munkáspártok fellépése után érthető, hogy a kisgazda jobboldal prominens képviselői közül vezető tisztségre senkit nem javasoltak. Hogy ez az elképzelés a baloldal súlyát erősítendő készült, mutatja Tildy Zoltán pártvezéri, Csornoky Viktor országos főtitkár helyettesi és politikai osztályvezetői jelölése, valamint az, hogy kínos pontossággal minden fontosabb pártfunkcionárius mellé baloldali politikust is állítottak. így Kovács Béla helyettese a baloldali Dobi István, míg Balogh Istvánnak a demokratikus gondolkodású dr. Kriváchy Ödön a partnere. A kisgazdapárti centrum, mint már jeleztük, Tildy Zoltán és a balszárny pozíciójának gyengítésére törekedett. A pap-politikus pártvezérré választása ellen azonban nem emeltek kifogást, rá népszerűsége, s nem utolsósorban a koalíciós partnerek előtti tekintélye folytán, nekik is szükségük volt. Inkább azt igyekeztek elérni, hogy Tildy embereit és a környezetéhez tartozó, az MKP-vel is szoros kapcsolatban álló baloldali értelmiségieket szorítsák háttérbe, és saját pozíciójukat erősítsék. A paraszti szárny volt^iz, amely mindent megtett, hogy az országos elnök székébe Nagy Ferenc kerüljön. A centrum szervezkedését valójában a háttérből a fiatal jobboldali értemiségiek egy részét tömörítő s akkor szerveződő ún. Hám-Saláta csoport irányította. A csoport egyik tagjának Hámhoz írt 1945. augusztus 10-i levele világosan feltárja törekvéseiket: „A nagy választmányon előreláthatólag, Tildy pártvezér lesz, Nagy Ferenc országos elnök, Kovács Béla főtitkár és visszajön a pártba. Viktor (Csornoky V. I.) az országos politikai osztály vezetését akarja magának, de még az egyelőre nem biztos, hogy megkapja. Nagy Ferencék ellene vannak mindenesetre. Ugyancsak erősen veszélyben forog az a törekvése is, hogy ő legyen a párizsi misszió vezetője. A mi köreinkben inkább csak az a gondolat áll előtérben, hogy ő csak a misszió egyik tagjaként mehessen ki." Befejezésül a levél írója annak a reményének ad kifejezést, hogy „ . . .gyakorlatilag a nagyválasztmány után, a vezéri pozíciót kivéve, az összes dolgok a mi kezünkben fognak összefutni, miután a két Béla (Kovács és Varga V. I.) megkérdezésem nélkül ma már semmit sem csinál. Ha Kálmán (Saláta Kálmán — V. I.) a neki kiosztott Ferit (Nagy Ferencet - V. I.) ugyanúgy viszi, akkor kétségkívül kezünkben van lényegileg a párt."39 A közelgő választások miatt fellendülő politikai aktivitás, a Kisgazda Párt tömegbefolyásának és népszerűségének növekedése, a pártban kibontakozó jobboldali agitáció s kiéleződő személyi harcok — ezek voltak a legfontosabb mozzanatai a kisgazdamozgalom felszabadulás utáni első országos kongresszusát megelőzően kialakult helyzetnek. A Független Kisgazda Párt Országos Választmánya többszáz résztvevővel 1945. augusztus 20-án ült össze. Az időpont (a háború előtt is e napon gyűlt össze a pártértekezlet) a pártnak a hagyományokhoz való ragaszkodását akarta kifejezésre juttatni. Augusztus 20-a azonban jelentős egyházi ünnep, kitűnő alkalmat nyújtott az egyház iránti lojalitás hangsúlyozására is. A pártvezetőség hivatalos jelentését a pártvezér funkcióját ideiglenesen betöltő Tildy Zoltán terjesztette elő. A kisgazda politikus részletesen elemezte a pártnak az 1944 márciusi nagyválasztmány óta eltelt időszakban kifejtett tevékenységét. A kép, amelyet a kisgazdamozgalom pályafutásáról felrajzolt, eltúlozta és felnagyította a kisgazda körök valóságos szerepét a Hitler-59 PI. Arch. 285 f. 2/9.