Századok – 1971

Tanulmányok - Vida István: A Független Kisgazda Párt helyzete 1945 nyarán és az augusztusi nagyválasztmány 932/V

A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT HELYZETE 1945 NY ARÁN 939 figyelmeztetése nem volt alaptalan. Határozottabb lépésekre azonban csak azután kerül sor, hogy a baloldali sajtó bíráló hangneme megerősödött. Június 28-án leváltják Arany Bálintot, a konzervatív jobboldali fajvédő titkos szervezet, a Magyar Közösség egyik vezetőjét, a budapesti szervezési osztály éléről, amikor kiderült róla, hogy a Honszeretet Egyesületben viselt tisztsége miatt a párt igazoló bizottsága nem igazolta. Fegyelmi eljárást indítanak a munkáspártok által sokszor kifogásolt egykori fajvédő politikus Korodi Katona János, a FKgP VIII. kerületi elnöke ellen, felelősségre vonják Pongrácz Aladárt, Dinnyés Lajos bizalmasainak egyikét, aki soviniszta kijelentéseket tett, s ezzel ártott az ország külpolitikai érdekeinek. Felmentik Moreili Ginot, a FKgP IX. kerületi elnökét, aki a felszabadulás előtt a kormánypárt, a MÉP helyi vezetője volt. Napirendre került Vásáry István helyzete is. A konzervatív, a koalíciós viszonyokat nehezen tűrő, élesen kommunista-ellenes Vásáry komoly tehertételt jelentett a kisgazda politika számára. A pártvezetőség hosszú belső harcok után végül is úgy döntött, hogy visszahívják az állami megbízatásából. A döntésben valószínűleg szerepet játszottak a Tildy és Vásáry közötti személyes ellentétek is.13 A koalíciós partnerek közötti feszültség a felszínen egyelőre alig látható növekedése, a pártok eltávolodása egymástól aggodalmat keltett vezető kisgazda pártkörökben. Tildy Zoltán meg is kérdezte Rákosi Mátyást, hogy az MKP bírálóbb hangvétele nem azt jelenti-e, hogy a munkáspártok nem tartanak tovább igényt a FKgP közreműködésére.1

4

A kisgazda vezetők a nyilvánosság előtt igyekeztek a pártnak a Függetlenségi Fronthoz való feltétlen lojalitását hangsúlyozni. A kitűnő taktikai és politikai érzékkel rendelkező Balogh István felismerve a koalíción belül megbomló egyetértést, sietett elejét venni az ellentétek kiéleződésének. 1945. június 29-én Szegeden elmondott beszédében felelevenítette a „szegedi kézfogást", az 1944 őszi indulást, amikor még teljes volt az összhang a pártok között. A demokratikus pártok fenntartások nélküli összefogásának fontosságát hangoztatta, és nehezményezte az MKP fellépését, valamint a meginduló sajtótámadásokat.1

5

Néhány nap múlva Balogh István lapja, a Magyar Nemzet, amely később a FKgP jobbszárnyának egyik szócsöve lett, megismételte a hűségnyilatkozatot a „szegedi kézfogás" mellett.1

6 választáson, ahol néha győztünk, sokszor kikaptunk, de mindig jól verekedtünk. Ma országos párt vagyunk, az ország legnagyobb pártja, az ország egyetlen reménysége. Rendes hadsereggé kell átalakulnunk. Ha ez nem sikerül, a választások elé, ahol az ország sorsa is eldől, csak aggodalommal nézhetünk." PI. Arch. 285 f. 2/22. Dr. Némethy Jenő levele Tildy Zoltánhoz. 1945. jún. 6. 13

Sulyok Dezső 1945 nyarán tájékoztatta Tildy t Vásáry val folytatott megbeszéléséről és ismertette Vásárynak a baloldal és a Kommunista Párt előretörése miatt keletkezett aggodalmait. Tildy a következővel zárta a beszélgetést: „Láthatóan az öreg szamár már teljesen szenilis, olyannyira, hogy ott is rémeket lát, ahol egyáltalán nincsenek." Sulyok Dezső: Zwei Nächte ohne Tag. Zürich. 1948. 49. 1. 14

PI. Arch. Mikrofilmtár. KV. 77. 15

Balogh István többek között kijelentette: „Azt mondottuk, minden párt valamit ideiglenesen felad saját programjából csak azért, hogy áldozatot hozva bár, létrejöjjön a magyar demokratikus erők egysége (éljenzés és taps). Tehát most is a pártoknak egymást így kell megbecsülni, ós így kell elbírálni, amit tesznek. Előfordul, valami olyan jelenség mutatkozik, amelyet ennek vagy annak a pártnak tulajdonítunk. Nem kell mindjárt a pártot inzultálni, vádolni. Elkerülhetetlenek a hibák, mindenki csinál hibát, de ha mi csak a hibát látjuk, csak a tévedést látjuk, akkor egy torz képet kapunk, nem pedig a valóságot." Magyar Nemzet, 1945. júl. 1. 16

Magyar Nemzet, 1945. júl. 5.