Századok – 1971
Közlemények - Gál István: Gibbon a magyar történelemről 70/I
82 GÁL ISTVÁN annyiszor vontak ki hiába véres pártos viadalokban. De ugyanaz a szellem az egyetértés és engedelmesség ellensége volt; szegény ország és korlátozott uralkodó képtelen állandó haderő fenntartására ; a magyar és lengyel lovasság gyönge szervezete nem volt olyan érzelmekkel és fegyverekkel felszerelve, amilyenek a francia lovasságnak néha-néha ellenállhatatlan súlyt adtak. Mégis a római pápa elképzeléseit és Julián bíboros ékesszólását elősegítették a kor körülményei, 6 9 Ulászló, egy fiatal és becsvágyó király fején egyesült a két királyi korona,7 0 és egy hős révén, akinek a neve, Hunyadi János neve, már népszerű volt a keresztények között és félelmetes a törököknek ... A lengyel és magyar diéta egyhangú követelése volt a vallásháború ; és Ulászló a Dunán való átkelés után egyesült alattvalóinak haderejét oly messzire vezette, mint Szófia, Bulgária királyságának fővárosa. Ebben a hadjáratban két nevezetes győzelmet arattak, ezeket igazságosan írták Hunyadi vitézségének és hadvezetésének javára. Az elsőben 10 ООО emberrel lepte meg a török tábort; a másodikban legyőzte és foglyává tette a legnevesebb hadvezéreket, akik pedig területben és létszámban kettős előnnyel rendelkeztek ; a tél közeledése és a Haemus hegyének mesterséges akadályai a hős továbbjutását lehetetlenné tették, aki a hegyek lábától Drinápoly ellenséges tornyaiig és a görög birodalom baráti fővárosáig egy mindössze hat napos vonulás rövid idejére számított. Visszavonulása zavartalan volt; bevonulása Budára pedig egyszerre volt katonai és vallási diadal. Egyházi körmenetben a király és harcosai gyalog vonultak. A két nemzet érdemeit és jutalmait ügyesen ellensúlyozta; és a diadal gőgjét a kereszténység alázatos jelleme tompította. 13 török basa, 9 zászló és 4000 fogoly volt a vitathatatlan zsákmány ; és minthogy mindenki hajlamos volt a. hiszékenységre és senki sem volt jelen, hogy ellentmondjon, a keresztesvitézek sértetlen önbizalommal megsokszorozták a törökök ezreit, akiket a csatatéren hagytak. A győzelem legkonkrétabb bizonyítéka, és leginkább üdvözölt következménye a diván békeküldöttsége volt, amely javasolta Szerbia visszaállítását, a foglyok átadását és a magyar határ kiürítésétEzzel a békével a hadjárat ésszerű célját elérték; a király a despota és Hunyadi maga a szegedi országgyűlésen megelégedését fejezte ki az országos és egyéni eredmény fölött. Tíz évre szóló fegyverszünetet kötöttek; Jézus és Mohamed követői, akik a Szentírásra és a Koránra esküdtek meg, Isten szavát kérték tanúul igazságuk őréül és az árulás megbosszúlójául . . ?" Az egész tárgyalás folyamán a pápai bíboros-legátus mély csöndben figyelt, nem volt hajlandó beleegyezését adni, de nem volt módja ellenkezni a király és a nép egyetértésével. Az országgyűlés azonban még szét sem oszlott, mikor Julián fölbátorodott az örömmel fogadott hírtől, hogy Anatoliába bevonult a karamaniai, és Thráciába a görög császár; hogy Genova, Velence és Burgundia flottái urai a Hellespontusnak ; és hogy a szövetségesek a győzelem hírére, de nem tudva a békekötésről, türelmetlenül vártak a győztes hadsereg visszatérésére. „Szóval így hát ti cserbenhagyjátok várakozásaikat és saját szerencséteket ? — kiáltotta a bíboros.73 Sorsotokat rájuk, Isteniekre és keresztény felebarátaitokra bíztátok; és előzetes kötelezettség-vállalásotok megsemmisíti Krisztus ellenségeinek tett elsietett és szentségromboló eskütöket. Krisztus helytartója a földön a római pápa; az ő beleegyezése nélkül sem ígérni, sem cselekedni nem szabad, nektek. Az ő nevében föloldozlak benneteket hitszegéstek alól és megáldom fegyvereteiket ; kövessétek lépéseimet a dicsőség és megváltás ösvényein ; és ha mégis vannak aggályaitok, hárítsátok fejemre a bűnt és bűnhődést." Ezt a félrevezető okoskodást tisztelt személyisége és a népgyűlések ingatagsága támogatta. A háborút ugyanazon a helyen határozták el, ahol a békét fogadták meg azelőtt nemrég: és a béke végrehajtásában a keresztények fölülmúlták a törököket, akik őket, némi joggal, a hitetlenek diszjelzőjével látták el. Ulászló hűtlenségét adott szavához és esküjéhez a kor vallási viszonyai enyhítik; a leg helyt áll óbb vagy leg közérthetőbb magyarázat az lett volna, hogy haderejének sikere volt és a keleti egyháznak megy segítséget nyújtani. De ugyanaz 1,9 A magyar kereszteshadjáratra vonatkozóan Spondanus (Annal. Kccles, 1443 - 44) volt legfontosabb forrásom. Szorgalmasan beleolvasta magát a görög és török anyagba, Magyarország, Lengyelország és a Nyugat történetíróiba és kritikai összehasonlításokat végzett.. Elbeszélése körültekintő; és ha meg tud szabadulni vallásos előítéleteitől, Spondanus ítélete nem megvetendő. 7" Vladislaus nehezen kimondható V betűjét elhagytam; ezt a legtöbb író az ő nevéhez fűzi vagy nevének lengyel kiejtésével való összhangban vagy hogy riválisától, az osztrák Ladislaustól megkülönböztessék. A magyar koronáért. való vetélkedésüket leírja£allimachus 1 11. 447 486, lionfinius (Dec. 1 LI, IV.), Spondanus és i.enfant. n 111. Frigyes császárhoz intézett levelükben a magyarok egy csatában 30 000 törököt vágnak le, de a szerény Julián ezt a mészárlást G000-re, sőt 2000-re csökkenti. (Aeneas Sylvius: Eur. 5. 44. és 81. lev., Spondanusnál.) 7î A török iiáború eredetét és Ladislaus első expedícióját Bonfinius (Decad. Ш, és V — VI.) Liviust utánozva beosztásában és stílusában tűrhető sikerrel írja le. Callimachus (11. 487 - 496) még mindig világosabb és megbízhatóbb. 73 Nem óhajtok vitába szállni Julián beszédének szószerinti pontosságával, amit különbözőképpen adnak elő Callimachus (III. 505 — 507), Bonfinius (Dec. III. VI. 457 -458) és más történészek, ezek ugyanis saját ékesszólásukba merülnek néha el, amikor a kor szónokainak egy-egy beszédét akarják bemutatni. De mindnyájan megegyeznek az árulásra vonatkozó állításában és érveiben, amelyek az ellentétekből követhetően súlyos támadásban részesülnek a protestánsok és erőtlen védelemben a katolikusok részéről. Az utóbbiakat nyomasztja a várnai balszerencse. Várna, görög nevén Odessus, a miléziaiak gyarmata volt. amelyet Ulyssesről, a hősről neveztek él (Cellarius I. 7, 374; d'Anville 1. 312). Arrian l'eriplus of the Endine-je szerint (id. Hudson: Geographers 1. köt. 24 25.1.) a Duna torkolatától 1740, Bizánctól 2140 és a tengerig nyúló Haemus hegyének lábától 360 stadiumra fekszik.
