Századok – 1971

A történelemoktatás kérdései - Tadeusz Slowikowski: Tankönyvek; kézikönyvek a történelemtanításához Lengyelországban a XIX. század első felében 770/III–IV

TÖRTÉNELEMTANKÖNYVEK LENGYELORSZÁGBAN 775 Ez a tankönyv Litván-orosz földön bizonyos mértékig keresett volt, az 1816— 1822-ig terjedő években 151 példány fogyott el belőle. Használták a Kongresszusi Királyságban is. Krakkóban a Szent Anna Líceum könyvtárában is megtalálták a kétkötetes római történelem egyik példányát W. D. Musset-Pataj francia fordításában. Krakkóban bizonyosan segédkönyv szerepet játszhatott és feltételezhető, hogy ismerték a történelemtanárok, valamint egyes tanulók is. Goldsmith történelem könyvénél kevésbé voltak népszerűek Miliőt, Galletti ós Remer tankönyveinek a fordításai. Miliőt művének a fordítását .Tózef Girtler tökéletesítette. Ez díszes külsejű kiadvány volt, gazdagon illusztrálva, szép papíron nagyon szép betűkkel szedve, a tanulók számára azonban nagyon drága, ára ugyanis elérte a 90 Zlp-t. Mivel Krakkóban adták ki, bizonyára ismert volt itt az intelligencia, főleg a tanárok körében, azt azonban nem feltételezhetjük, hogy a történelem tanításában szélesebb körben hasznosították. Mint ilyen fajta kiadvány-ritkaságot azonban meg lehetett találni nem egy magánkönyvtárban, abban az időben bizonyára megvolt a Jagelló Könyvtárban is. Wroclawban megjelent Jan Jerzy August Galletti egyetemes történelmének vázlata, fordításban, második kiadásban; az elsőt 1806-ban elég gyorsan eladták. A fordító a német szöveget a Lengyel Királyság történetével egészítette ki, s abban hangsúlyozta, hogy „megbotránkoztató dolog az idegen történelmet jobbnak látni, mini a sajátunkat". Schröckh-höz és Gallettihez hasonlóan bevezette a korszakokra való felosztást a bibliai történetektől kezdve. J. A. Remer Ókori Történelme J. Falenski „szabad" tolmácsolásában, illetve fordításában, ahogy az előszóban a fordító maga is megállapította — terjedelmes munka, kb. 850 oldalt tesz ki. Egyedül ez szolgálhatott segédkönyvül a tanárok és a tehetségesebb tanulók számára. A szerző bevezető megjegyzéseiben felsorolta a történelem segédtudományainak rövid ismertetését és metodikai nézeteit is fejtegette. A fentiekben csupán néhány fordítást ismertettünk, rámutatva esetleges iskolai használhatóságukra, továbbá megjegyzéseket fűztünk felhasználásukhoz a pedagógiai munkában. A nagyszerű tervek ellenére — melyek sok külföldi mű fordítását érintették volna s azokat főleg Lelewel tanítványai fordították volna le —, úgy tűnik, hogy nem sok küföldi munka látott napvilágot, egyszerűen azért, mert a kiadók aggódtak a csekély kereslet és az esetleges veszteség miatt. Ennek példájaképpen felhozhatjuk Remer tankönyvét. Korn kiadó óhajtotta kiadni, aki panaszkodott Lelewelnek, hogy csupán 30 példányt adott el belőle, az üzleten 100 dukátot vesztett. A hazai tankönyv-kiadványok közül népszerűségével előtérbe került Stefan Sawicki piarista tanár tankönyve „Az egyetemes történelem rövid vázlata 1812-ig", melynek első kiadása 1815-ben jelent meg Varsóban, a második 1817-ig kiegészítve, majd 1818-ban jelent meg ugyancsak Varsóban. A szerző, aki a varsói piarista iskolák tankönyvírója volt, tankönyvének felosztásakor Schröckh általunk már ismert tankönyvére támaszkodott, beiktatva ugyanazokat a korszakokat, elsősorban bibliai vonatkozásban, majd a személyekre vonatkozó ismertetéseket. Sawicki „bibliai" ismertetéseiben eléggé megfontolt volt, mégis azt bizonygatja, hogy az általánosan „elterjedt legendák a szentírás tekintélyével megerősítve azt állítják, hogy az isten hat nap lefolyása alatt teremtette a világot, minden élettelen dolgot és élőt, a végén pedig Ádámot". Már csupán maga a bibliai események történelmi alapon történő értelmezése kétségtelen visszaesést jelent J. K. Skrzetuski III. osztályos tankönyvével szemben, mely felöleli Kelet ókori történelmét, melyből a szerző kihagyta az egész bibliai történelmet, ós a saját elméletére támaszkodott, amit úgy nevezett, hogy „feltevés a lakott Föld elemeiről". A Föld eredetéről szóló világi forrásokra is támasz-