Századok – 1971

Közlemények - Sipos Péter: Milotay István pályaképéhez 709/III–IV

MILOTAY ISTVÁN PÁLYAKÉPÉHEZ 713 tása betöltésére, holott legfontosabb feladata, s éppen az a prohászkai hungarizmus lényege: a zsidósággal való verseny felvétele a gazdasági és a szellemi élet területén. A megoldást tehát ő sem a dzsentri-lét restaurálásában látta, hanem a modern élet áramába való bekapcsolódást jelöli meg kiútként s éppen mint ennek elengedhetetlen feltételét állítja programja tengelyébe a gazdasági és társadalmi pozíciók visszahódítását a „keresztény" magyarság számára. „Nem poltronóriát, hanem munkát, nem címeres nemesi jogokat, hanem érvényesülést sürgetünk !"20

— olvashatjuk egyik cikkében. Bartha, Szemere, Kiss, Prohászka és a keresztényszocialisták nézeteit tehát számos azonos szál kapcsolta össze és sűrítette alapkérdéseit tekintve egységes jellegű szemléletté. Hasonlóan egyívású volt az a társadalmi háttér is, amelynek ösztönös gyűlöletéből, gomolygó vágyaiból és szertelen reményeiből tudatos, a mélység látszatával dicsekvő filozófiát: „keresztény magyar világszemléletet" akartak formálni. Változást sóvárgó indulataik, szembenállásuk a dualista rezsim liberális kormányzati szemléletével persze egy pillanatig sem futott azonos vágányon a haladó ellenzék irányvonalával, mindig élesen elhatárolták magukat a polgári demokratikus irányzatoktól, nem is szólva a szociáldemokratákról. Az eszmeileg és szervezetileg egyaránt forrásban lévő jobboldali ellenzéki áramlatokat egy kortárs „Harmadik Magyarországnak" nevezte, hivatkozva arra, hogy azon „idegenkedés" vonzotta a hívőket, „melyet úgy a kapitalista-feudális alapon álló ós a zsidóságnak fokozott érvényesülést engedő szabadelvű kormányzattal szemben, mint a Jászi—Kunfi-féle teljesen felforgató törekvésekkel szemben éreztek".2

1 Ezen irányzat zavaros vizein evezett be a magyar publicisztikába s egyúttal a politikai életbe Milotay István. Milotay 1883-ban született Nyírbátorban, középiskolai tanulmányait a nyíregyházi főgimnáziumban végezte. A Nyírség, amelynek tipikus figurája a lecsúszott dzsentri, egyúttal vonzási centruma volt a befektetési lehetőségeket kereső, jobbára zsidó kézben lévő tőkének. „Szabolcs vármegyében, amely valamikor a magyar birtokos középosztály klasszikus hazája volt, ma a földbirtok utáni adózás jogcímén a magyar társadalom új rétegei úgyszólván magukhoz ragadták a megye gazdasági és politikai életében való vezérszerepet"2

2

— írta egyik cikkében. Anélkül, hogy túlbecsülnénk a környezet szerepét eszmei formálódásában, kétségtelen, hogy az uralkodó osztályokon belüli földcsuszamlás meghatározta helyi miliő nem elhanyagolható tényező nézetei kibontakozásában. Miután a kolozsvári egyetemen megszerezte belépőjegyét a közéletbe: a jogi doktori diplomát, irodalmi babérokra áhítozva (már debreceni jogakadémiai hallgató korában is verselgetett), a Rákosi Jenő szerkesztette kormánypárti Budapesti Hírlapnál nyert alkalmazást. Az „élet kapuja" azonban csak 1913-ban tárult fel előtte, zavaros, részleteiben tisztázatlan, egyes források szerint kifejezetten szennyes körülmények között. Jellinek Henriket, a Közúti Rt. vezérigazgatóját Lánczy Leóval, a Kereskedelmi Bank nagyhatalmú elnökével keletkezett nézeteltérései következtében kitették állásából. Az eltávolított férfiú a kor jellegzetes eszközével kereste a bosszú útját — lapot alapított a zsidó finánctőke elleni harc ( !) céljából. Szerkesztőül a kétségkívül jótollú Milotayt nyerte meg, akinek nézeteivel az alapító tulajdonos szándékai több ponton amúgyis egybevágtak. így építette meg egy „fajilag" és társadalmilag egyaránt ,,ellenség"-nek tekintett személy bosszúvágya az első lépcsőt Milotay karrierjéhez.2

3 20

Uo. 193. 1. 21

Űj Élet, 1926. nov. Weis István: A magyar girondisták. 7. 1. 22

Tíz esztendő. Cikkek, kortörténeti jegyzetek. 1914—1924. Bpest. 1924. 83. 1. (Üj Nemzedék, 1916. dec. 17.) 23

Vukov Lukács: A közvélemény vására. 1934 október. Milotay István, a zsaroló selyemfiú. (OSzK zárt kiadványok tára) Vukov szerint Jellinek ós Milotay ismeretségét