Századok – 1971
Közlemények - Pál Lajos: Rónay Jácint 670/III–IV
690 PÁL LAJOS közel voltak. Hitet tett amellett, hogy a következő kutatások és azok eredményei teljesebbé teszik majd az ember fejlődéstörténetének bemutatását, bizonyítását.10 0 A könyv megírásának és megjelenésének jelentőségét a következőkben foglalhatjuk össze: 1. Rónay helyesen ismerte fel a három könyv logikai összefüggését. E munkák egymás után olvasva kerek képet adnak az élőlények különböző fajainak leszármazásáról, keletkezéséről, arról, hogy az ember nem áll a természet felett, mint isten külön aktussal létrehozott teremtménye, hanem ő is fejlődés útján, alacsonyabb fokról magasabbra emelkedve, a természet teremtményeként jött létre, s arról, hogy e természeti származásnak megvannak a bizonyítókai. 2. Rónay munkája, ha fordításnak tekintjük, európai viszonylatban is az elsők között foglal helyet. 3. Elsők között állt a darwinizmus mellé. Ez bizonyos fokig összefügg azzal is, hogy már korábban következetes evolucionista volt, ami nagyban megkönnyítette, akadálytalanná tette az új tanok elfogadását akkor, amikor egyházi és világi támadások érték, s maga is teljesen tisztában volt annak a vallási tanokkal való szembenállásával.101 Rónay könyve Magyarországon, egy recenziótól eltekintve — semmilyen visszhangot nem váltott ki. Ebben két ok játszhatott szerepet: egyrészt, hogy a politikai események — 1864-ben jelent meg — elvonták a figyelmet, másrészt, hogy a tudományos körök nem nagyon értették meg a téma, az új elmélet tudományos és világnézeti jelentőségét. Ez utóbbira jellemző, hogy Schwarcz Gyula recenziójában10 2 a könyvet a mezei gazdáknak ajánlotta. Dapsy László 1873-ban lefordította ,,A fajok eredeté"-nek teljes szövegét, a fordítói-előszóban megemlékezett a legjelentősebb külföldi fordításokról, de Rónay könyvéről egy szót sem ejtett. A megjelent fordítások közül az 1956-ös kiadásban, dr. Boros István említi először Rónayt bevezető tanulmányában, aki ,, . . . az ember származásának kérdésében a leghatározottabban Darwin felfogása mellett foglalt állást".10 3 Rónay könyve megjelenése után is foglalkozott a darwinizmus újabb eredményeivel. E helyt csak két cikkére utalunk. Az egyikben újra és világosan leszögezi, hogy a haladás ,, . . . egyik jellemző ismérve, hogy diadalait azon a téren üli, melyet apáink túlhelyeztek a természet körén !"10 4 A másik cikkben utalt arra, hogy az emberfajok kihalásában nemcsak természeti, hanem mesterségesen előidézett társadalmi körülmények is szerepet játszhatnak, mint írja: egyes — társadalmilag elmaradott — néptörzsek kihalásában első helyen a „civilizált" országok által elkövetett fegyveres erőszak áll.10 4 100 Rónay: Fajkeletkezés . . . 280. 1. 101 A darwinizmus hazai fogadtatásához néhány adalék: Jánosi Ferencz (1819 — 1879) ismertette először 1860-ban a Budapesti Szemle hasábjain Darwin elméletét, méltatva annak tudományos jelentőségét. A darvinizmust — f dog világnézeti vonatkozásban — már a megjelenés idegén próbálták elferdíteni. Találunk erre Magyarországon is példákat. így Greguss Ágost azzal próbálja „mentegetni" Huxley-t — a „darwinizmus vezérügynökót" —, hogy „ő nem az embert állatosítja, hanem az állatot emberiesíti", s kijelenti, hogy amikor az ember „anyagiságát" hangoztatjuk, ki kell emelni isteni származását is. Vö. Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (Különlenyomat az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményeiből 1964) 148 — 149. 1. Nem hiányoztak a tudománytalan gúnyolódások sem, közülük is kiemelkedik Brassai Sámuel támadása. Vö. Koszorú, 1863. júl. 5. „Mikor?" és 1863. okt. 25. „Miért?" A méltató kritikák sorában Mentovich Ferenc (Az Ország Tükre, 1864. 5. sz.) és Margó Tivadar írásait említhetjük meg. 102 Budapesti Szemle, 1864. évf. XX. köt. 282 — 285. 1. 103 Darwin: i. m. 75. 1. 104 Hazánk s a Külföld, 1865. évf. 29. sz. 105 Uo. 1867. évf. 1. sz.
