Századok – 1971

Közlemények - Pál Lajos: Rónay Jácint 670/III–IV

680 PÁL LAJOS Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy Rónay a kézirat megalkotásánál sok forrás­ra támaszkodott. Főleg német szerzők5 3 munkáit jegyzetelte ki, ellenvetéseit a megfelelő részeknél széljegyzetként feltüntette. Az egész mű alapgondolatát azonban Loeke és Baeon nyomán így fogalmazta meg: „Bacon a philosophiát, Locke a psychologiát iparko­dott a tapasztalat, a természet ösvényeire vezetni ; de intést csak a Phisika érté meg, s minő haladást tőnek a természettudományában."54 Mint Locke, ő is síkraszáll az empirikus és a racionális lélektan egységéért, ezért végső soron ugyanarra a dualizmusra is jut. Azt írja, hogy „a materialisták nem akartak a lélekről, mint önálló, s az anyagi testet túlélő szel­lemről tudni; az idealisták a lélek helyébe az öntudat nélküli ént állították, melynek ere­detéről, léteiéről, életéről, miután nem érzéki lény, mit sem tudunk. A tiszta ész kritikája, midőn az érzékeinken túleső lények positiv ismeretét lehetetlennek állítá: scepticizmusnak, idealismusnak és realismusnak utat nyitott, s a tudomány terén az emberi lélekre vonat­kozólag annyiféle a vélemény, ahány a világhírű philosophus; míg a közéletben és köteles tanodáiban a régi elvek visszhangzanak: az emberi lélek koronkénti teremtéséről, az anyag és szellem összeférhetetlenségéről és örökös harcáról."55 Kéziratának még egy figyelemre méltó részét emelnénk ki, a szabadságról írotta­kat: „Csalatkoznak, kik midőn az embert szabadnak mondják, akaratát minden törvény alól felmentik, azt állítván, hogy cselekvése kényétől, kedvétől függ ! — Mintha bizony ok nélkül lehetne valamit akarni, mintha a szelleméletünket, azért, mivel szellemünk, fel lehetne az ok és okozat változatlan törvénye alól menteni . . - Az elhírült szabadság nem törvénytelenség, hanem törvényszerűség; nem korlátlan cselekvés, hanem önuralom (Rónay kiem. !). így kellene a lélektanban nevezni, s mint ilyen, kizárólag emberi tulaj­don; mert egyedül ő képes helyzeteit öntudatilag összehasonlítani; egyedül ő képes hely­zetei fölé emelkedni, s uralgani elveivel, saját magán; egyedül ő képes az erkölcsöt, s azon nagy igazságot cselekvéseiben valósítani, melly azt tanítja: becsüljünk minden lényt értéke és érdeme szerint ! Ez igazság szent vallása az emberiségnek !"56 Alighogy munkáját befejezte, kénytelen tovább menni, mert a rendőrség már az alföldi tanyákat is kezdi kutatni. Nádudvar, Arancs, Miskolc, Liptószentmiklós, Alsó­kubin menekülésének újabb állomásai. Alsókubinban szerzett hamis útlevéllel jutott ki a porosz-sziléziai Plessbe. Innen Johann Kaiser álnéven jutott át Hamburgba, ahol a magyar menekültek jegyzője lett. Hamburgból való kiutasítása után — nem volt rendes útlevele — Brüsszelbe utazott, majd Ostendeből hajózott át Angliába. * Munkásságának az előzőkben tárgyalt első szakasza szorosan kapcsolódik az egyezményes filozófiához, pszichológiai munkái innen veszik kiindulásukat. Mint arra már a bevezetőben is rámutattunk, az egyezményes filozófia szervesen kapcsolódott a magyar nemesi liberalizmushoz, gondolatainak filozófiai megfogalmazásával. Az egyez­ményes filozófia empirikus, természettudományos orientáltsága hatott arra a lélektani irányzatra is, amelyet empirikus pszichológiaként tárgyaltunk, többek között Rónay­nál is. 53 Legfőbb forrásai: Fries, Beneke és Herder, a magyarok közül: Szontagh, Heté­nyi, Mócsy, Purgstaler. Sok — így utólag már azonosíthatatlan — újságcikket, tanul­mányt használt fel, többsége német nyelvű. Ezek kivonatát jegyzeteiben találhatjuk, BK.' 183/1. alatt. 54 Kézirat, lapszámozás nélkül. BK. 183/4. 55 Uo. 56 Rónay Jácint: A lélektan természettudományos rendszere. Kézirat BK. 183/4. 170 —172. 1. (Rónay számozása!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom