Századok – 1971
Közlemények - Cserenko és Budina (Közlik Ruzsás Lajos és Angyal Endre) 57/I
KÖZLEMÉNYEK Cserenkó és Budina A magyar közvélemény 1568 óta ismerte annak az emlékiratnak a latin fordítását, amelyet Sziget ostromáról, Zrínyi és katonái kirohanásáról, Cserenkó Ferenc, Zrínyi familiárisa írt. Cserenkó szövegét Budina Sámuel fordította le latinra. E fordítás először 1568-ban bécsi kiadónál, Stainhofer Gáspárnál Obsidio Sigethi címen látott napvilágot.1 Budina fordítása ezután több kiadást is megért, sőt németre is lefordították. Annak horvát eredetije azonban közben eltűnt. Csak 1911-ben került elő Cserenkó eredeti horvát szövege. Horvát tudósok először 1912-ben, másodszor pedig 1918-ban tették közzé.2 Míg Cserenkó eredeti horvát nyelvű szövegét nem ismertük, úgy véltük, hogy Budina fordítása azzal teljesen megegyezik. Cserenkó eredeti szövegének megkerültével ellenőrizni tudjuk, hogy valóban így áll-e a dolog: helytálló-e feltételezésünk, valóban megegyezik-e a latin szöveg a horváttal? Mivel ez az összevetés még nem történt meg, az alábbiakban erre vállalkoztunk. I. Cserenkó Ferenc nevét a továbbiakban a magyar tudományban meghonosodott formájában írjuk. Az helyesen Ferenac Crnko. Családja a Zrínyi-család szolgálatában álló horvát kisnemesi család volt. Tagjai a későbbi időkben is így szerepelnek, mint Zrínyifamiliárisok.3 Cserenkó az ostrom előtti hetekben érkezett Zrínyivel Szigetbe, akinek közvetlen közelében szolgált. Azokat a részleteket, amelyekkel előadja, hogy ura mint készült a halálra, minő ruhadarabokat öltött, hogy tétetett zsebébe 100 aranyat, mint vette magához a vár kulcsait, hogy választott fegyvereket az utolsó harcra, és közben milyen kijelentéseket tett, csak olyan familiáris írhatta le, aki Zrínyi legközvetlenebb környezetében élt. Hogy ez valóban így volt, azt megerősíti eredeti horvát szövegének egy részlete, amelyet eddig nem ismertünk. Cserenkó Zrínyi mellett szolgálva értesült a pécsi Naszuf agának arról a leveléről, amelyben Naszuf jóindulattal figyelmeztette Zrínyit: készüljön, mert roppant veszedelem fenyegeti. Az aga részletesen közölte, hogy mennyit kínlódnak a törökök azzal a híddal, amelyen a szultán át akar kelni a Dráván. Sőt még egy kendőt is csatolt leveléhez, amelyet a pécsi bég azzal az üzenettel kapott Szulejmántól ajándékba, hogy ha nem várja készen a híd, vele kötteti fel. Budina nem fordította le Cserenkónak egy mondatát, amely megmagyarázza, hogy mit is akart a kendővel Naszuf jelezni. Mert ez is üzenet volt Naszuf részéről. Levelének írása közben értesült arról, hogy a kendőre nem lesz már szükség, a pécsi bégnek ugyanis sikerült Eszéknél a hidat elkészíteni. A szultán tehát seregével akadály és késedelem nélkül át tud kelni a Dráván, és megy Sziget ellen. Cserenkó előadásának egyik jellegzetessége — ami Budina fordításából is kitűnik —, hogy nem egyforma részletességgel adja elő az eseményeket. Az Újváros ostroma után egyszerre szűkszavúvá válik, és az Óvárosért vívott harcokról csak nagy vonásokban szá-1 História Szigethi, totius Sclavoniae fortissimi propugnaculi, quod a Solymanno Turcarum imperatore nuper captum Christianisque ereptum est, ex Croatico sermone in Latinum conversa, per M. Samuelem Budinam Labacensem. Cum (initia et privilegio Caesaris Maiestatis. Viennae Austriae ex officina Caspari Stainhoferi M DГ-XVII I. 2 F. Kidiií: Oblega Sigeta v sodobnem hrvaäkem opisu. Casopis za zgodovino in narodopisja (Maribor) 1912. vol. IX. 42 97. 1.; St. Ivtic: Posjedanje i osvojenje Sigeta n glagoljskom prijepisu hrvatskog opisa. Starine Jugoslavenske akademija. (Zagreb) 1918. vol. XXXVI. S90 -429. 1. - Ivsic kijavította Kidrif közlésének néhány hibás olvadását, ugyanakkor azt az elméletet állította fel, hogy a ránk maradt kézirat nem eredeti, hanem Cserenkó latin betűkkel írott eredetijének glagolita betűs átírása. Cserenkó is ismerhette azonban a glagolita írást. • Vf. MesiS: Zivot Nikole Zrinjskoga Sigetskoga junaka. Zagreb. 186ß. 244. 1.
