Századok – 1971
Tanulmányok - Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország 545/III–IV
604 KOSÁB.Y DOMOKOS szögletéből írja: Napóleon „magyar proclamatiókat hirdet. Szokása szerint mindent ígér."16 4 Hogy a hiba nem a terjesztés módszerében volt, azt világosan mutatta a várt visszhang elmaradása, a második szakaszban, az ország azon nyugati részein is, amelyet a franciák katonailag megszálltak és ahol maguk, közvetlenül gondoskodtak a proklamáció közhírré tételéről és népszerűsítéséről. Napóleon, ha nem is döntött végleg Magyarország sorsáról, azt láthatólag biztosra vette, hogy a proklaníációnak lesz valami eredménye: legalább annyi, hogy az ország, mint, látszólag 1805-ben, „semleges" marad, nem indítja harcba az insurrectiót és nem engedi be az osztrák csapatokat. Érthető módon tehát tábornokainak lelkére kötötte, vigyenek magukkal és osszanak szét minél több példányt belőle. Az országba benyomuló, első nagyobb francia egységek valóban magukkal hozták, a helységekben kifüggesztették, az elöljárókkal kihirdettették a proklamációt.10 5 Először Bécs irányából tűntek fel francia csapatok. Napóleon 1809. május 28-án utasította gr. Lauriston hadosztály-tábornokot, hogy vonuljon Bécsújhelyről Sopron felé. „Küldök önnek proklamációkat, ezeket terjessze Magyarországon." A 14. sz. Bulletin 1809. június 1-i keltezéssel már hivatalosan közölte, hogy Lauriston (május 29-én) „egy erős előőrs élén Magyarország első megyéjébe, Sopronba érkezett"; és annak ellenére, hogy Esslingnél az osztrák sereg magyar egységei ugyancsak kivették részüket a csatából, még reményt keltően teszi hozzá: „Ugy látszik, Magyarországon forrongás van, a vélemények igen megoszlanak és a többségé nem keclvez Ausztriának."16 6 Montbrun tábornok, midőn június elején Magvaróvárott megjelent, maga elé hivatta Moson megye permanens députât iáját, és politikai expozét tartott neki, - a nemes urak azonban ezt, mint mindenütt, itt is passzivitással fogadták.107 1809. június 2-án hajnalban egy Sárvárra érkező francia előőrs „proclamatiókkal kínálta a lakosokat", majd fraternizálni próbált a Pest megyei lovas insurgensek egy odatévedt egységével is, amely azonban Huszty József főhadnagy vezetésével rátámadt.16 8 A harcok e dél felé terjedése azzal függött össze, hogy Itália felől Grácon át Magyarország felé vonult vissza a mísik osztrák sereg, János főherceg alatt, aki ahelyett, hogy egyenesen északnak tartott volna, a fősereg felé, hagyta magát az őt üldöző Beauharnais által keletre szorítani. Ez utóbbi a rövidebb úton, a Semmeringen át elérte Napóleont, csapatai pedig több irányból benyomultak Magyarországra. Körmendet, a délnyugati határon, ahol János június első hetében vesztegelt, nyomában Macdonald szállta meg, aki onnan vonult tovább Pápa felé.16 9 Kőszeg már előbb, május 30-án, Szombat-164 KL VI. 1896, 391 — 392. 1. Kazinczy másnap, máj. 30-án már Rumynak írja: „Die schlaue Proclamation des Feindes ! Alles schreckt ! Wehe dem, der verblendet wird"; uo. 396. 1. 165 E. Sayous: i. m. (1900), 486. 1. R. Kiss István: i. m. I. 266. 1. 1156 Napóleon utasítása: Correspondance de Napoléon XIX. 19. A Bulletin. AÉ, CP, Autriche, vol. 383, p. 86. Napóleon propagandája a bécsi sajtót is felhasználta: a Wiener Zeitung 1809. máj. 26-i száma azt fejtegette egy cikkben, hogy az osztrák kormánv mily mostohán bánt Magyarországgal gazdaságilag, elárasztotta papírpénzzel. 167 11. Kiss István: i. m. I. köt. 268. 1. 168 Uo. I. köt. 267. 1. 169 Pápa francia megszállására egykorú adatok: Zsoldos János (helybeli orvos): A frantziák Pápán, vagy is a pápai 1809—1813. esztendőbeli polgári ispotályok leírása. Tudományos Gyűjtemény 1817, XI. Madarász József (helybeli rk. lelkész) feljegyzései.
