Századok – 1971
Tanulmányok - Kosáry Domokos: Napóleon és Magyarország 545/III–IV
584 KOSÁRY DOiMOKOS berendezését illetően pedig adott esetben, a már kész varsói mintát lehetett alapul venni. De egyben nehezebbnek is, mert ez a Habsburg-monarchia felszámolását jelentette volna. „Nem tudom -- írja Narbonne-ra hivatkozva Villemain, — hogy Ausztria teljes nagyságában felismerte-e akkor azt a veszélyt, amely fenyegette. Bizonyos azonban, hogy a gondolatok azon áradatában, amely Napóleon császárt Wagram után megrohanta, és azon benyomások hatása alatt, amelyeket e szörnyű és keserves győzelem keltett benne, szeme előtt felmerült az a terv, hogy szétbontja Mária Terézia monarchiáját, illetve Bécsre és néhány tartományra korlátozza azt, elvéve tőle a Dunát (annak középső szakaszát) és mellé helyezve, buzgó ellenfélként, Csehország ós Magyarország kisebb királyságait, Franciaország védnöksége alatt."10 5 Wagram után, midőn sietve fegyverszünetet kötött? Nekünk úgy tűnik, mintha Marét-életrajzában Ernouf közelebb járna az igazsághoz, midőn azt írja, hogy Napóleon inkább a hadjárat első szakaszában látszott „szélsőséges elhatározások" felé hajlani. Szerinte a császárnak az esslingi (asperni) csata előtt volt egy olyan perce, midőn az osztrák monarchia felosztásának gondolatával foglalkozott, amint ez május 16-án (vagyis egy nappal a magyar prok lamáció után) kelt hadi bulletin-jéből is kiderül, amely valósággal bejelenti már a Habsburg-ház bukását.10 6 Ezen kívül még két adatunk van, valamivel későbbről, a magyaróvári béketárgyalások idejéből. 1809. augusztus 19-én Napóleon, Champagnvhoz írt levelében, azzal fenyegette meg az osztrák meghatalmazottat, hogy lia császáruk kísérletet tesz a francia megszállás alatt álló tartományok kormányzatának dezorganizálására, akkor azokat rögtön birtokba veszi, megszünteti a feudális jogokat, kihirdeti a Code Napoléont, és ha a tárgyalások eredményre nem vezetnek, szétválasztja Ausztria három koronáját.107 A fenyegetés, ekkor, már aligha volt egészen komoly, de nyilván korábbi elképzelésekre utalt. A másik adat egy aláíratlan dokumentumban található, amelynek szerzője kissé utóbb, már azt írta, hogy Ausztriát nyugaton kell leszerelni, és hogy „Horvátország kitűnő szerzemény lesz, mivel jó katonákkal fog szolgálni". Majd hozzáteszi: „most már nem beszélek Magyarország beléptetéséről a rajnai konfederációba".10 8 Vagyis korábban erről is szó esett. Eszerint tehát a Varsói hercegség mellett létrejött volna keleten egy külön Csehország és egy külön Magyarország, mint „független" állam, de a gyakorlatban a rajnai konfederáció tagjaként (bár feltehetően közvetlenül) a napóleoni rendszer keretébe tartozva, katonai erejével együtt. A lengyel minta itt 105 Villemain: i. m. 118. 1. 106 Ernouf: i. in. 253. 1. Egy névtelen francia napló szerint Napóleon mindjárt a Bécs elfoglalását követő napon, 1809. máj. 14-én kijelentette, hogy Magyarország önállóvá teendő és a magyarok, ha úgy akarják, választani fognak maguknak egy oly férfiút, aki függetlenségüket ós alkotmányukat biztosítja: idézi Wertheimer: i. m. II. köt. 438. 1. A várt eredményt már kezdte előlegezni a 9. bulletin, amely 1809. máj. 19-én azt írta, hogy „Magyarországon még nincs (nemesi) felkelés. Fegyver, nyereg, pénz nélkül ós igen kevée ragaszko lássál az osztrák ház iránt, e nemzet úgy látszik, mindenféle segítséget megtagadott." AÉ, CP, Autriche, vol. 383, p. 53. 107 Correspondance de Napoléon Ier. XIX. Paris. 1805, 426 — 427. 1. 108 AÉ, CP, Autriche, vol. 384, pp. 351, 368, 371; vö. Driavlt: i. m. III. köt. 465. 1. Horváth Mihály: i. m. VIII2 köt. 387. 1. szerint Napóleon terve az volt, hogy Oroszországgal osztozva a Habsburg-monarchiát feldarabolja, I. Ferencet lemondatja, helyette Ferdinánd főherceget teszi a szűkebb Ausztria élére, Csehországot ós Magyarországot különválasztja ós az utóbbit, független királyságként Franciaország védelme alá helyezi.
