Századok – 1971
Tanulmányok - Szántó Imre: A Temesvidék és Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben 16/I
48 SZÁNTÓ ШЕЕ által veszélyeztetett, a bányavárosok előbástyájául szolgáló Hont-Nógrád megyei véghelyek megvédésére, illetve visszaszerzésére akarta felhasználni az újonnan zsoldba fogadott külföldi csapatokat.21 3 Castaldo nagy megrökönyödéssel és elkeseredéssel fogadta az udvar döntését. Miután elvesztette az olasz vértes lovasság jövetelébe helyezett reményét, attól tartott, hogy Ferdinánd erdélyi uralma összeomlik. „Mi fontosabb — vetette fel Miksa főherceghez intézett levelében —, Veszprém visszafoglalása, vagy újból elveszíteni Erdélyt és az egész délvidéket."21 4 Báthori András erdélyi vajda is felhívta Miksa figyelmét arra, hogy Temesvár elvesztése nemcsak a délvidék, hanem egész Magyarország romlását fogja jelenteni. Ha ugyanis híre terjed, hogy Temesvár nem kapott segítséget, akkor a szomszédos városok és várak anélkül, hogy bevárnák az ellenség megérkezését, minden ellenállás nélkül megadják magukat.21 5 A Habsburg kormányzat tehát magára hagyta a hősiesen védekező Temesvárt. A német birodalmi ügyekben fáradozó, távol levő király nevében a trónörökös, Miksa főherceg - segítség helyett - megdicsérte a temesváriak példás helytállását és kitartásra buzdította őket.21 6 Castaldo egyik embere még július 18. előtt beszökött Temesvárba, s a tábornoktól 3500 forintot hozott Losonczinak a csapatok zsoldjára. Ez a segítség azonban a várvédők szorongatott helyzetén nem sokat lendített, mivel a körülzárt várban már drága pénzért sem lehetett élelmet vásárolni.217 A török román hadak beütése megbénította az erdélyi haderőt és lehetetlenné tette Castaldo számára az Erdélyből 1 tervezett felszabadító hadműveletet.21 8 De a török—román had visszavonulása után Castaldonak módja lett volna azonnal Temesvár megsegítésére indulnia. Erre ösztönözte őt Glézsán János karánsebesi bán is, aki július 15-én megírta a tábornoknak, hogy Temesvárt nem lehet megmenteni, ha legfeljebb egy hét leforgása alatt segítséget nem kap.21 0 Castaldo július 20-án elszánta magát arra, — akár felkelnek a nemesek, akár nem -, hogy 400 főnyi német és spanyol zsoldoshaddal Lippa felé nyomul előre, hogy addig is valami reményt nyújtson az ostromlott temesváriaknak, amíg nagyobb segítség nem érkezik. Több hadat nem vihetett magával, mivel Brassót, Szebent, Gyulafehérvárt és Szászsebest nem hagyhatta őrség nélkül.22 0 Erre a Temesvár felmentését célzó hadműveletre azonban nem került sor. A gyűlölt és tehetetlen tábornok az erdélyieket annyira elidegenítette Ferdinándtól, hogy közömbösen nézték a háború súlyos csapásait. Másrészt Castaldo sem igen merte az erdélyieket erélyesen felkelésre szorítani, mert 213 Istvánffy Miklós: Regni Hungarici História. Köln, 1685. Liber XVIII. 216. 1. 214 H. H. St. A. Ungarn, 1652. Fase. 66. Castaldo Miksához. Torda, 1552. júl. 18. 215 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 66. Báthori András Miksához. Holdvilági tábor, 1552. júl. 20. 210 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 66. Miksa főherceg Ferdinándhoz. Bécs, 1552. j júl. 12. 217 T. T. 1892. 271 — 272. 1. Castaldo Miksához. 1552. júl. 18. 218 Forgách Ferenc: i. m. 42. 1.; T. T. 1892. 270. 1. Glézsán János Castaldohoz. Karánsebes, 1552. júl. 15.; H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 66. Castaldo Miksához. 1 Holdvilági tábor, 1552. júl. 20.; T. T. 1892. 273. 1. 1 21a T. T. 1892. 270. 1. Glézsán János karánsebesi bán Castaldohoz. 1552. júl. 15. Maguk az erdélyi urak sem bíztak abban, hogy a tábornok képes lesz Temesvár szorongatott helyzetén valamit segíteni. Lásd Pray György: Epist. proc. II. köt. 314. 1. Kendy Ferenc Nádasdy Tamáshoz. 1552. júl. 15. 220 T. T. 1892. 274—275. 1. Castaldo Miksához. Segesvár, 1552. júl. 25-26.
