Századok – 1971

Történeti irodalom - Szekér Nándor: Föld alatt és föld felett (Ism. Vida István) 489/II

534 KRÓNIKA ték figyelembe a KMP KB véleményét, ami súlyos konspirációs hibákat eredményezett. Rákosi ós Vas két hét alatt lebuktak, s — ami még súlyosabb — a KMP I. kongresszusának teljes anyaga, a párt konspirációs apparátusa, szervezetei, két év munkája, egy besúgó segítségével a rendőrség kezébe került. A párttörténetírás eddig nem elemezte ezt a tényt kellő alapossággal. Befejezésül megemlítette, hogy az OB egyes tagjai, mint pl. Rákosi, a KIMSz szervezeti önállóságát figyelmen kívül hagyták, s emiatt a KIMSz KB a Komintern Végrehajtó Bizottságához fellebbezett. „Szekér Nándor hozzászólását avantgardistának tartom" — jelentette ki Kelen Jolán rövid felszólalásában, és jelezte, hogy szerinte egyenes vonal van a Kun Béla által képviselt taktika és a legtöbb konspirációs hiba között. Szabó Ágnes válaszában mindenekelőtt köszönetet mondott az opponenseknek értékes észrevételeikért és segítőkészségükért. Örömét fejezte ki, hogy egyetértettek a Kommunisták Magyarországi Pártja újjászervezéséről kialakított koncepciójával, s azzal a törekvéssel, hogy bemutassa: a párt nemcsak a nemzeti történet része, hanem elválaszthatatlan a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésétől is. Elfogadta a bírálók azon észrevételeit, miszerint a KMP-nek az ellenforradalmi rendszerre vonatkozó nézetei további elemzést igényelnek. Rámutatott azonban arra, hogy az eseményekkel egyidőben a kommunisták nem tárhatták azonnal föl az ellenforradalmi fordulat összes jellemzőit és következményeit — a Horthy-rendszer jellegéről a marxista történetírás egy évtizede vitatkozik, — ennek ellenére egyes vonatkozásokban, mint pl. az ellenforradalmi rendszer osztálytartalma, a dzsentri-réteg szerepe stb., jelentős, s máig helytálló felismeréseik voltak. Bár a kommunisták helyesen látták a bethleni konszolidáció kibontakozását, a legkisebb válságjelektől is a forradalmi mozgalom fellendülését várták. így pl. túlbecsülték a legitimizmus veszélyét, a szanálási válságtól az ellenforradalmi rendszer megrendülését remélték. Ez utóbbival is összefügg, hogy a KMP I. kongresszusa kitartott a proletárdiktatúra helytelen stratégiai célkitűzése mellett. Megközelítőleg 1922 második felétől, a választásokat követően már felismerhetők a bethleni konszolidáció fő vonásai. A korabeli emigráns kommunista sajtóban, a taktikai kérdések körül kibontakozó vitában jól látható, hogy a KMP ezeket a jelenségeket helyesen mérte fel. Az ellenforradalmi rendszer terrorja, a kommunista mozgalom állandó megtizedelése megakadályozta, hogy az elméleti-taktikai-politikai folyamatosság fennmaradjon. Valószínűleg ez is hozzájárult a Kun-frakció által hirdetett nézetek továbbéléséhez. Az MSzMP-vel kapcsolatban kifejtette, hogy annak létrehozása az adott körülmények között helyes volt, és tevékenysége —ellentmondásai ellenére—hasznosnak ítélhető. A szociáldemokrácián kívüllevő baloldali — de az illegális KMP-hez csatlakozni nem tudó — munkások összefogásának szerve lett, amely rétegek az MSzMP nélkül elvesztek volna a magyar munkásmozgalom számára. Az MSzMP serkentőleg hatott a Szociáldemokrata Pártra is. Szabó Ágnes magáévá tette opponenseinek, elsősorban Kirschner Bélának, a nemzetközi munkásmozgalom és a magyar kommunista mozgalom fejlődése összefüggéseinek még árnyaltabb elemzésére vonatkozó igényeit. Elismerte, hogy a Komintern IV. és V. kongresszusa is hatott a magyar párt munkájára, de hangsúlyozta, hogy a 20-as évek elején a KMP szempontjából a legfontosabb a KI III. kongresszusa volt. Igaz, a Komintern V. kongresszusának határozatai bizonyos elfordulást jelentenek az előző kommunista világtalálkozó megállapításaitól, mégis azt követően a KMP ós a KI kapcsolatainak rendszertelensége megszűnt, a hazai mozgalom eredményeit pozitívan értékelték. A KI V. kongresszusának negatív hatása csak a 20-as évek második felében bontakozott ki. Köszönetét fejezte ki Szekér Nándornak értékes kiegészítő megjegyzéseiért, de közölte, egy sor megállapításával, — mint pl. a Bethlen—Peyer paktum leegyszerűsítő értékelésével, a frakciók értelmezésével, az orosz hadifoglyok itthoni szerepének meg-