Századok – 1971
Történeti irodalom - Szekér Nándor: Föld alatt és föld felett (Ism. Vida István) 489/II
KRÓNIKA 495 bevezető előadást. Vadász Sándor kandidátus, egyetemi adjunktus a főiskolai, Szabolcs Ottó kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár a középiskolai, Bíró Ferencné szakfelügyelő pedig az általános iskolai oktatásban vizsgálta a munkásmozgalom-történet elsajátíttatásának módszereit. A csoport 1971. május 7-i tudományos ülésén Kovács Máté egyetemi tanár, „A közgyűjtemények szerepe a társadalom információs rendszerében" címmel tartott bevezető előadást. Papp István, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ igazgatója' „A könyvtárak szerepe a közművelődósben", Balassa Iván, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatóhelyettese, „A múzeumok a közművelődós szolgálatában", Vörös Károly az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársa, „A levéltárak és a közművelődés" címmel tartott korreferátumot. * A Társulat Nógrád megyei Csoportja 1971. május 3-án Salgótarjánban rendezett tudományos emlékülést a Párizsi Kommün 100. évfordulója alkalmából. Vadász Sándor kandidátus, egyetemi adjunktus „A Párizsi Kommün és legújabb francia irodalma" címmel tartott bevezető előadást. A TÖRTÉNELMI TÁRSULAT SÁRVÁRI TUDOMÁNYOS ÜLÉSE A Magyar Történelmi Társulat, Sárvár város Tanácsa, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a Nádasdy Múzeum 1971. április 30-án Nádasdy Ferenc kivégzésének 300. > évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendezett. Délelőtt a Nádasdy Vár lovagtermében került sor a Történelmi Társulat tudományos emlékülésére. Kiss Sándor, a városi Tanács elnöke megnyitó szavai után Gonda György, az MSzMP Vas megyei VB tagja, Vas megye Tanácsa VB elnöke, Sárvár országgyűlési képviselője bevezető előadásában örömének adott kifejezést, hogy a Történelmi Társulat tudományos emlékülésének az ország egyik legfiatalabb városa adhatott otthont. Szólt Sárvár gazdag történelmi múltjáról, amelyből kiemelkedik a Nádasdyak szellemi és anyagi öröksége. Hangsúlyozta, hogy a megye a haladó hagyományok őrzésére nagy gondot fordít, s ebben a szellemben foglalkozik a sárvári várnak, a Nádasdyak várának sorsával is, s éppen ezért a megyei párt- és állami vezetés igyekszik a várat mielőbb a kulturális élet szolgálatába állítani. Ezután Sinkovics István egyetemi tanár „Sárvár ós a Nádasdyak a XVI. században" címmel tartott előadást. Sárvár története a XII. századig vezethető vissza. A vár és a város eleinte a királyhoz tartozott, majd magánföldesurak kezébe jutott. Sárvár több mint egy évszázadon át a Kanizsai család birtokában volt, s Kanizsai Orsolya kezével jutott Nádasdy Tamáshoz. Mivel az 1532. évi török hadjárat alkalmával Sárvárt is több török támadás érte — amelyek a védők hősies ellenállása következtében eredménytelenek maradtak — beigazolódott, hogy a törökök nem tesznek különbséget Ferdinánd illetve Szapolyai híveinek birtokai között. Ezért Nádasdy Tamás megegyezett Ferdinánd embereivel. Ferdinánd is biztosította Kanizsai Orsolya és Nádasdy részére az egész Kanizsai örökséget. Miután Nádasdy így tisztázta helyzetét, 1534-ben megtartotta esküvőjét Kanizsai Orsolyával. Nádasdy ily módon hatalmas nagybirtokhoz jutott. A Kanizsai birtokok között került Sárvár vára, városa és uradalma Nádasdy Tamás kezébe, és ettől kezdve a Nádasdy család hatalmában volt közel 150 éven át egészen 1671-ig. Sinkovics István előadása következő részében Sárvár és a Nádasdyak kapcsolatát az első két nemzedék, Nádasdy Tamás ós fia, Ferenc idejében mutatta be. A vár a XVI. században a Nádasdyak lakóhelye és egyik uradalmuk központja volt. Sárvárt a korábbi időkben gyakran nevezték Szigetnek, Sárszigetének, a XVI. században a város
