Századok – 1971
Tanulmányok - Szántó Imre: A Temesvidék és Maros-völgy várainak török uralom alá jutása 1552-ben 16/I
26 SZÁNTÓ IMRE i urakhoz és kikérte véleményüket. Főként arra a kérdésre fordította figyelmét, mi volna célszerűbb és szükségesebb: ha Castaldo bent maradna Erdélyben, vagy ha a Temesvidéken a sereg élére állna, továbbá, hogy az újonnan zsoldba fogadott gyalogos és lovas csapatokat hol kellene felhasználni. A király erdélyi fővezére, Castaldo úgy vélekedett, hogv ő szívesebben állana a temesvidéki hadműveletek élére, ha helyettesére, Báthori András vajdára rá lehetne bízni a zilált erdélyi ügyek vitelét. A tábornok nem tartotta tanácsosnak, hogv fizetetlen, éhező és rakoncátlan zsoldosaival Erdélyből távozzék, annál inkább, mivel Erdély felett ott lebegett a moldvai-havasai földi török román betörés veszélye is.6 5 Ferdinánd király 1552. június 2-án válaszolt a trónörökös levelében felvetett kérdésekre. A király ekkor még nem tudott utasítást adni Miksának, mert erre nézve tanácsosaival további megbeszéléseket tartott szükségesnek, hogy minél helyesebb döntésre tudjon jutni. Fiát arra buzdította, hogy továbbra is tanácskozzék illetékesekkel és közben értesítse őt az ellenség szándékáról és törekvéseiről.6 6 Ahmed pasa seregével már Magyarország küszöbén 1 állott, amikor Castaldo reményvesztetten kijelentette, hogy csekély számú fizetetlen zsoldosaival Erdélyben sem nyílt mezőn, sem a városokban nem tud ellenállni az ellenség támadásának.6 7 „Mi pedig sem maradni, sem kivonulni (ti. Erdélyből Sz. I.), sem védekezni nem tudunk írja a tábornok június 17-én , csak a szerencse döntésére várni . . ."6 8 A török már Temesvár felé közeledett, amikor Miksa június 17-i levelében újból sürgette atyját, közölje 1 vele, hogv az ellenséggel szemben mitévő legyen. Az olasz és cseh zsoldosok le- 1 küldését sürgette, minthogy a pozsonyi országgyűlésen megszavazott adó be- ; hajtásában nem sok bizalma volt. Az ellenséges csapatok létszámához viszonyítva a Habsburgoknak kevés volt a hadinépük. Ezért a trónörökös az ural- | kodótól kért sürgős intézkedést: általános hadfelkelésre szólítsa-e fel az ország- ' lakosokat, vagv valami más módozatot keressen az ellenség támadásának elhárítására.6 9 Az országgyűlés által megszavazott, a jobbágyokból kiállított megyei | seregek általános hadjáratára (generalis expeditio) csak akkor kerülhetett sor, ha a király vagy a királyi családnak valamelyik tagja személyesen jelenik meg a táborban és vezeti a hadat. Mivel azonban a németországi „vallásháború" miatt sem Ferdinánd, sem fia, Miksa trónörökös nem jöhetett magyar földre, a király személyes megjelenéséhez kötött általános nemesi felkelés Magyarországon éppúgy mint Erdélyben elmaradt. így az ország védelme csak részleges hadfelkelésre (particularis expeditio) volt bízva, amelyben csak egy-egy terület (néhány megye) nemessége tartozott megjelenni. Ezeket a földbirtokosok a jobbágyok száma szerint állították ki (1552-ben minden 10 jobbágy után egv lovast a saját, egy puskás gyalogost pedig a jobbágyok költségén). Ferdinánd július 10-én megparancsolta a magyarországi rendeknek, hogy a Dunán 65 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 64. Miksa főherceg Ferdinándhoz. Bécs, 1552. máj. 27. Mellékelve Castaldo máj. 19-én kelt levele. ы H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 64. Ferdinánd Miksához. Pádua, 1552. jún. 2. 67 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 64. Castaldo Miksához. Kolozsmonostor, 1552. jún. 10. 68 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 64. Castaldo Miksához. Torda, 1552. jún. 17.; uo. Ungarn, 1552. Fase. 64. Castaldo Miksához. Kolozsmonostor, 1552. jún. 16. 69 H. H. St. A. Ungarn, 1552. Fase. 64. Miksa főherceg Ferdinándhoz. Bécs, 1552. jún. 17.
