Századok – 1971
Tanulmányok - Andics Erzsébet: Metternich és az1830-as évek magyar reformmozgalma 272/II
296 ANDICS ERZSÉBET létezik fiatal Magyarország, ahogy létezik fiatal Olaszország és Franciaország és fiatal Svájc." S hozzáteszi: „Hogy a dolgok ilyetén állása hová fog vezetni, világosan megvan írva a Sors könyvében!" A nyílt szemrehányásoktól sem riadt vissza, amelyek summája az volt, hogy „Magyarországot nem kormányozzák". „Miután a kormány ereje Magyarországon teljesen aláhanyatlott, a legnagyobb nemzeti kincs — az ország belső nyugalma — már úgyszólván a vak sorsra van bízva !"92 A jurátusok elfogatása éjjel titokban, ítélet nélkül, katonai segédlettel, és ellenük a per lefolytatása törvényellenesen történt. A nádor a levéltárból kikérte tanulmányozásra a Martinovics-por aktáit és Ferenc császárnak e perre vonatkozó rendelkezéseit; ezek szolgáltak útmutatásul az ifjak elleni eljárás lefolytatásánál. A per zárt ajtók mögött folyt, a vádlottak nem választhattak maguknak védőt, kihallgatásuk magában a börtönben, a tanúké a kaszárnyában történt, stb., stb. Ez az eljárás a jakobinus per véres emlékét volt hivatva felidézni, hogy halálos, dermesztő rémületbe ejtse az országot; a lefogott négy jurátus ennek csupán eszköze volt. De nemcsak az eljárás módja felelt meg minden részletében annak, ahogyan Martinovicsékat a vérpadra juttatták, hasonlóság állott fenn a tekintetben is, hogy ezúttal is a kisebbeket szemelték ld áldozatul, hogy a nagyobbakat elrémítsék. A tíz esztendei várfogságra ítélt s a spielbergi börtönben megőrült Lovassv László meglepő tisztánlátást árult el ebben a kérdésben, amikor kiszabadulása után azt írta: , „engem rémül tűztek ki mások ijesztésére; megtapodtak, hogy a nemzet tör- | vénye legyen megtapodva, elzúzni akartak, hogy legyen elzúzva az ifjú nemzedék . . ,"93 Metternich volt az első számú szorgalmazója a megtorló akciók kiszélesítésének is. Nyilvánvaló célja a felségsértés vádjának kiterjesztése volt a nemzeti reformmozgalom nagynevű, országoshírű vezetőire, azzal az indokolással, hogy az ifjúság állítólagos titkos forradalmi szervezkedésének ők voltak • a tulajdonképpeni kezdeményezői és irányítói. A terrorisztikus rendszabályok alkalmazása terén a további lépés Kossuth Lajos 1837 májusában—ugyancsak éjszaka katonai segédlettel történt lefogása volt. Ezt a legnagyobb titokban, minden részletében gondosan előkészíteni Metternich különösen fontosnak tartotta. Kossuth lefogását Bécsben 1837 januárjában eldöntötték és annak minden mozzanatát kidolgozták. Érdekes fényt vet az előkészületekre az uralkodó 1837. január 30-áról kelt utasítása és Metternich ugyané napon írt sajátkezű bizalmas levele a nádorhoz. A királyi rendelkezés bebizonyítottnak vette, hogy Kossuth, „mint az lapjainak tartalmából egészen nyilvánvaló, tervszerűen arra törekszik, hogy Királyi tekintélyemet megsemmisítse, Kormányom bizalmát és ragaszkodását aláássa, a felforgató pártnak mindenütt barátokat, híveket és támogatókat szerezzen, hogy az általa a törvényes rend közgúnynak és gyűlöletnek kitett barátait megfélemlítse, és így a köznyugalmat és rendet veszélyeztesse."9 4 E legfelsőbb rendelkezés súlyos kitételein is túltesz Metternich levelének hangja, amely a királyi parancsot kommentálja. „Császári Fenséged ma rendkívül fontos értesítést fog kapni Ő F[elségétől]. Ez olyan ember üzelmeire vosí Metternich — József nádor, 1837. jan. 7. OL. N. 22. Nádori titkos. 1837: 12. 93 Pompéry : i. m. 113. 1. 94 Ferdinánd — József nádor 1837. jan. 30. Ol. N. 22. József nádor titkos iratai 1837: 37.
