Századok – 1971
Történeti irodalom - Budapest történetének bibliográfiája. VI. köt. Kultúra. (Ism. Szilágyi János) 190/I
236 KRÓNIKA forrásanyag elemzésével próbálta megvilágítani a XIV — XV. század fordulóján működő lengyel származású politikus életét. Nagy József A XVIII. századi magyar nagybirtok történeti szerepének megítélése a polgári történettudományban címmel tartott referátumot. Selmeczi Kovács Attila a fontosabb újvilági eredetű kultúrnövények (kukorica, dohány, paprika, burgonya, napraforgó, paradicsom) európai és magyarországi elterjedésének útjait vizsgálta. С'örömbei András a reformkori irodalmi élet történettudományi ismereteit elemezte. A munka középpontjában annak a megállapítása állt, hogy a reformkor fő irodalmi áramlatai mely történetírói iskolától (pl. Budai Ézsaiás, Fessier Ignác, Horvát István stb.) merítettek tudományosnak vélt ismereteket az irodalmi ősmagyarság-kép kimunkálásához. Gergely András Széchenyi fő műveinek szerkezeti elemzését adta előadásában. E szerkezeti elemzés megmutatta Széchenyi eszmerendszerének egyre bonyolultabbá váló fejlődési vonalait, sőt sejteni engedte a Széchenyi és kortársai (Wesselényi) között fennálló szellemi kapcsolatok szintjeit is. Dobrossy István referátuma a rost,növények termesztésének szerepét elemezte a hagyományos paraszti gazdálkodásban. Veliky János a magvai1 parasztság XIX. századvégi társadalomtörténeti elemzéséhez nyújtott adatokat. Szabó Miklós az ellenforradalmi korszak eszmetörténeti előzményeit vizsgálta, különös tekintettel az „agrárius" mozgalmakra. A dolgozat érdeklődést és élénk vitát váltott ki. Tóth Zoltán a kelet-európai torlódott társadalmi szerkezet és a belső integráció viszonyái'ól tartott figyelemre méltó előadást. A szerző a társadalmi fejlődésről alkotott kép középpontjába a tevékenységi rendszerek differenciálódását állította. A vita során többen — az előadóval együtt, — lényegesnek tartották a társadalmi formákat megkülönböztető és egybekapcsoló konkrét történeti összefüggések megvizsgálását. Bán Péter Lenin imperializmus-elméletét a jelenkori állammonopolista kapitalizmusra vonatkoztatva, az elosztás ós a fogyasztás társadalmasítására utalt. Kövér György rövid historiográfiai áttekintésben az egypártrendszer szovjetunióbeli kialakulásának kérdését vizsgálta. A konferencia számos szakmai tanulsággal járt, amelyek az ilyen találkozók megismétlésére ösztönöznek és egyben személyes kapcsolat teremtésre is megfelelő keretet biztosított. Veliky János IJESZÁMOLÓ FARKAS DEZSŐ KANDIDÁTUSI DISSZERTÁCIÓJÁNAK VITÁJÁRÓL Farkas Dezső „A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az agrárkérdés 1900 1914 között" c. kandidátusi értekezésének vitája 1966. december 12-én zajlott le. A munka első fejezete a magyarországi mezőgazdaság századforduló utáni helyzetéről és a falusi osztályviszonyok alakulásáról ad képet. A második áttekinti a nem proletár osztályok ós pártok agrárpolitikai elképzeléseit. A harmadik az MSzDP agrárelméleti nézeteinek forrásait, elméleti alapjait és alapelveit tárgyalja, s a negyedik, egyben utolsó fejezet az MSzDP agrárprogramját és programszerű követeléseit ismerteti. S. 1 'incze Edit kandidátus opponensi véleményében vázolta a vállalt téma fontosságát és a feldolgozás nehézségeit. Megfelelőnek találta az első fejezet kimunkálását, s jól sikerültnek a másodikét is: „E fejezet első, és időtálló feldolgozása a témának." Különösen jól sikerült — emelte ki az opponens — az agrárius és a merkantilista irányzat agrárkérdésben elfoglalt álláspontjának ismertetése. Elnagyoltnak tartotta viszont a paraszti jeliegri pártok agrárpolitikájának tárgyalását. A disszertáció harmadik fejezetének első részében - amely összefoglalja a marxizmus leninizmus klasszikusainak az agrárkérdésben vallott felfogását, s áttekintést nyújt all. Internacionálé és vezető pártjainak agrárnézeteiről, — az opponens véleménye szerint „Farkas Dezső elméleti igényességgel és nagy anyagra támaszkodva összegezi Marx és Engels álláspontját ; történeti irodalmunkban először mutatja meg élesen és határozottan azt a különbséget, amely Marx és Engels szocialista eszméi ós a kispolgári forradalmárok t örekvései között fennállott." Lenin agrárelméletét illetően viszont az opponens azt hangsúlyozta, hogy „míg az alapgondolatokat illetően az értekezés világos álláspontot foglal el, sok fontos elméleti részkérdés homály-
