Századok – 1971
Történeti irodalom - Budapest történetének bibliográfiája. VI. köt. Kultúra. (Ism. Szilágyi János) 190/I
FOLYÓIRATSZEMLE 207 sát elvesztette volna — a gazdasági és a kultúrpolitikát is magában foglalja. A kulturális külkapcsolatok elvi és történeti okoknál fogva nagyon fontosak Ausztria számára. — DAN BERINDEI: Nicolae Bâlcescu, a modern Románia útegyengetője (94—109. 1.) részletesen ismerteti Bálcescu sokatígérő iskolai tanulmányait, rövid hadapródoskodását, másfél éves raboskodását a Filipescu-féle forradalmi mozgalomban való részvétele miatt s ezt követően társadalmi, politikai, irodalmi és történettudományi tevékenységének széleskörű kibontakozását. Egész tevékenységének középpontjában az egységes, szabad, független, polgári rendszerű Románia megteremtése állt. Pozitívan értékeli magyar kapcsolatait. — H. HARASZTI ÉVA ismerteti osztályok és ezen belül szerzők szerint csoportosítva az MTA Történettudományi Intézetének 1966—68 közti tevékenységét (110—117. 1.). — Koczó ENDRE: Magyarország társadalomtörténetéről (139—140. 1.) Dümmerth Dezső Pest város társadalma 1686—1696 c. művét ismerteti. 3. szám. — HERBERT STEINER: Lenin Ausztriában (146—153. 1.) Lenin ausztriai tartózkodásait tisztázza levéltári anyag felhasználásával ós bő kivonatos közlésével. Lenin elsőízben 1902 március elején tartózkodott Bécsben feleségének, Krupszkajának útlevél-ügyét intézve. Másodszor 1913 júniusában utazott át Bécsen beteg feleségét Svájcba kísérve. Bécsben Buharinnal találkozott. A háború kitörése után az akkor Lengyelországban, a Zakopane közelében levő Poroninban tartózkodó Lenint az oroszok javára folytatott kémkedés gyanúja miatt letartóztatták. Viktor Adler és Diamand lengyel szociáldemokrata képviselőnek Krupszkaja által kért közbenjárására azonban egy hónap múlva szabadon engedik. Ekkor, 1914. szeptember 4-én Svájcba átutazóban állt meg Lenin feleségével ismét Bécsben. Itt meglátogatta Viktor Adlert, akivel továbbra is érintkezésben maradt. — OLGA SRDANOVIC-BARAC: Szerbia agrárgazdasága és Ausztria (154—160. 1.) a XIX. századi szerb — osztrák-magyar kapcsolatok egy ismeretlen fejezetét ismerteti. A két ország közti hivatalos árucsereforgalom és a nagyvonalú üzletkötések mellett a szomszéd országok évtizedeken keresztül tartó szoros ós baráti együttműködése is figyelmet érdemel. Ez különösen a növénytermesztés és az állattenyésztés terén volt gyümölcsöző. Mezőgazdasági tekintetben Szerbia számára a Monarchia volt a példakép. A Monarchiától kapta Szerbia a mezőgazdasági gépeket, vetőmagvakat, fajállatokat, a mezőgazdasági szervezkedés mintáját, a szakirodalmat és jelentős részben a szakemberképzést is. DANCO ZOGRAFSKI: Macedónia és a tengelyhatalmak (161—167. 1.) a Macedónia felosztására irányuló 1941 áprilisi német— olasz-—bolgár megbeszéléseket és határozatokat ismerteti. Ezeknek eredménye Macedónia harmadszori erőszakos felosztása lett. Bulgária megszállt Macedónia jugoszláv részéből 28 250 km2 területet 1 260 000 lakossal; többi részét olasz kívánságra Albániához csatolták. Macedónia görög része továbbra is Görögországnál maradt, habár a németek ezt a területet Szalonikivel együtt Bulgáriának ígérték. Macedónia felosztása a macedón nép akaratának és érdekeinek semmibevételét jelentette, s egyben tükrözte a német— olasz—bolgár hatalmi ellentéteket is. — SPIRA GYÖRGY: AZ 1848—49-es magyar forradalom sajátosságairól (168—177. 1.) a magyar 48-kutatás legújabb eredményeit és megoldásra váró kérdéseit ismerteti, áttekinti a magyar kutatás eddigi történetét Irányi Dánieltől és Horváth Mihálytól egészen Szabó Ervinig és Révai Józsefig, s számbaveszi az újabb időben kiadott hatalmas forrásanyagot. — B. A külföldi folyóiratszemlét összeállították Bellér Béla (B.) ós Jemnitz János (J.).
