Századok – 1971

Folyóiratszemle - Kernek; Sterling: A brit kormány reakciói Wilson elnök 1916 decemberi „béke”-jegyzékére 1324/VI

KRÓNIKA 1345 közigazgatási gépezet kiépítése közötti ellentmondásról adott rövid áttekintést. A nemzetiségpolitikai szempontból fontosabb törvények (1868, 1879, 1883, 1893, 1907) rövid ismertetése után a dualizmuskori nemzetiségpolitika két fő aspektusát emelte ki. Az államélet és a kultúra magyarosítása mellett a nemzetiségek elnyomásában, állandóan visszatérő motivációként szerepel a bécsi abszolutisztikus hajlamú körök és a nemzetiségek esetleges megegyezése a magyar uralkodó osztályok rovására. A kérdés másik aspektusát a referátum — elsősorban I. Tóth Zoltán analízise alapján — abban jelölte meg, hogy az osztrák és a magyar uralkodó osztályok között a hatalom elosztási szférájában jelentkező ellentétek miatt a magyarországi nemzetiségek nem ismerték fel a két osztálycsoportosulás közötti alapvető érdekazonosságot. Az előadó végül rámutatott arra, hogy a dualizmus bonyolult függőségi rendszere és a gazdasági élet liberalizmusa a nemzetiségekre is ellentmondásosan hatott, amennyiben a magyarosítási törekvéseket is korlátozta. Július 10-én a záróülésen került sor iRudolf Neck, az osztrák Állami Levéltár főlevéltárosa ,,A nemzetiségi kérdés és a társadalmi problémák Közép-Európában" című előadására. Először a kutatási és módszertani problémákat elemezte, majd a XIX. századi gazdasági fejlődés fő témaköreit vázolta. Részletesen ismertette az agrárfejlődés, a hitelviszonyok alakulása, az ipari fellendülés főbb adatsorait; megvizsgálta az egységes vámterület regionális gazdasági hatásait. Elemezte a Habsburg-birodalom munkásságának helyzetét, mozgalmait, a munkásmozgalom vezetőit foglalkoztató fő ideológiai kérdéseket. Az előadó a nemzeti kérdés és a szociális problémák összefonódását, a munkásmozgalom és a nemzetiségi kérdés viszonyát tárgyalva külön foglalkozott az osztrák szociáldemokrata teoretikusok nemzetiségpolitikai elgondolásaival, az 1918-as felbomlást kiváltó döntő társadalmi és nemzeti ellentmondásokkal, valamint a felbomlás történetileg megvalósult formájának problémáival. Az előadások és a viták lezárása után az elnöklő Franz Gall foglalta össze a tanácskozás eredményeit. A küldöttségek vezetőinek köszönet-nyilvánításai után a szimpozion tudományos tanácskozása August Emst zárszavával ért véget. A szimpozionon kb. 80 osztrák, szlovén és magyar történész vett részt — köztük a bécsi és grazi egyetemek ösztöndíjas hallgatóinak egy csoportja is. A tudományos tanácskozást érdekes, változatos kulturális program egészítette ki. Ennek keretében burgenlandi magyar és horvát falvakat tekintettek meg a résztvevők; július 8-án egésznapos magyarországi kirándulásra került sor (az útvonal: Ják—Sárvár—Szombathely — Kőszeg). Július 7-ón a grazi filharmonikusok hangversenye, míg 9-ón nemzetközi népitánc-bemutató gazdagította a programot. A megállapodás értelmében a következő szimpozion megrendezésére 1972 júliusában Kőszegen fog sor kerülni; a szimpozion a „pannon térség" XVI. — XIX. századi kisvárosi fejlődésének témájával kíván foglalkozni. (V. K.-M. M.)