Századok – 1971

Történeti irodalom - Új könyvek az angol reneszánszról és polgári forradalomról (Ism. Frank Tibor) 1288/VI - Utazás a régi Angliában (Ism. Frank Tibor) 1288/VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1289 társadalom-, gazdaság- és művelődéstörténetét feldolgozó monográfiát, amelyhez kapcsolódva eddig öt, forrás-szemelvényeket tartalmazó kötet jelent meg a tervezett tíz közül. Az „Anglia az újkor küszöbén" című kötet hazai angliszt ikánk jelentős tudományos sikere. Az angol történelem kutatása mind ez ideig meglehetősen háttérbe szorult nálunk, ós a nagy kérdésekkel kapcsolatos külföldi szakirodalom legfontosabb darabjai is csak a legutóbbi évektől kerülhettek rendszeresen a magyar olvasók kezébe. Eddig irodalomtörténetírásunk tette a legtöbbet a korszak megismertetéséért, Shakespeare és Milton életművének feldolgozásával, korszerű szövegkiadások közreadásával. Egyebek között éppen Shakespeare példátlan hazai népszerűsége indokolta most már a korszak kultúrájának, gazdasági-társadalmi kérdéseinek átfogó feldolgozását, „a teremtés fele" magyar kultuszának az eddigieknél sokrétűbb, gazdagabb tudományos megalapozását. A marxista magyar történetírás nagy adósságát is törleszthette emellett a kötet az egyik nagy polgári civilizáció fogantatásának és világrajöttének körültekintő leírásával. A monográfia két nagyobb részből áll. Az elsőben Makkai László tekinti át a két évszázad gazdaság-, társadalom- és eszmetörténetét (I —II. fejezet), a másodikban Hankiss Elemér rajzolja meg irodalom és művészet fejlődését a XVI XVII. században (III — IV. fejezet). E két nagyobb egységen belül a két szerző időrendben tárgyalja a kérdéseket. így tehát kétszer járjuk be az angol fejlődés útját, előbb történész, majd irodalmár kalauzolásával. E kettős ismerkedés a korszakkal egyaránt ígér előnyöket és rejt hátrányokat. A kétféle megközelítés más-más szemszögből világítja meg a kor nagy kérdéseit, ugyanazon jelenségek különféle vonásait is megragadva. Ugyanakkor a két rész nem tartozik össze szervesen, s így e módszer nem tükrözi a történeti valóság egészét a maga teljességében. A bonyolult összefüggéseket a diszciplínák szerinti megközelítés nem a legszerencsésebben bontja meg, és egy-egy hivatkozás utal csak a két rész közötti kapcsolatokra. Nem a két kitűnő szerző a felelős ezért: a két témakör nagyon gondos szerkesztői összeillesztése, esetleg csupán egy szerző felkérése bizonyára egységesebb munkát eredményezett volna. — A tanulmánnyal kapcsolatban utalt a művelődéstörténetírás egyes módszertani problémáira Mátrai László (Századok, 1967/6; 1239 — 40. 1.). Makkai László az I. fejezetben Anglia gazdaságának és társadalmának polgári átalakulását kíséri nyomon. Elemzése érzékletesen mutatja, hogy a városokban kialakuló posztóipar jelenti a tőkés fejlődés nyitányát. A tanulmány világossá teszi a népességszaporodás és a posztóipar gyors fejlődése, illetőleg a birtokviszonyok átalakítása közötti összefüggéseket, továbbá azt, hogy a bekerítésekkel indult meg Angliában a folyamat, mely átemelte a társadalmat a feudális formációból a haladottabb gazdasági-társadalmi viszonyok közé. Ez a fejlődés több párhuzamos szálon futott. A tradicionális mezőgazdasági rendszer újraformálásával egyidőben, azt mintegy kiegészítve ment végbe a feudális városgazdaság felbomlása, átalakulása nemzetgazdasággá. Makkai az ipari fejlődést a mezőgazdasági és a társadalmi átalakulástól elválaszthatatlanul, azokkal állandó kölcsönhatásban mutatja meg. Az alfejezetek váltakozó tematikája jól érzékelteti a nagy gazdasági-társadalmi átalakulás korának egész kavargó, lüktető világát, a folytonos változások eleven dinamikáját. Az árforradalom hasznot és gondot egyaránt jelentett az angliai kapitalizálódás szempontjából, hiszen míg egyfelől mozgásba hozta az ipart, a másik oldalon nehézségeket teremtett a posztóexport számára. A XVI. században már kialakultak a gyors iparosodás előfeltételei, részben a kontinens technikai vívmányainak adaptálásával, részben pedig a szükséges tőke megteremtésével. A kereskedelem problémáit boncolva tér rá a szerző külpolitikai összefüggések tárgyalására. Az angol—spanyol ellentétekgazdasági ós politikai vonatkozásainak megismerése után érthetővé válik: a spanyol armada pusztulása a feudális hatalom gyengeségéből adódott a kapitalizálódó ellenféllel szemben.