Századok – 1971
Történeti irodalom - Süle Sándor: A keszthelyi Georgikon 1797–1848 (Ism. Gunst Péter) 1262/VI
1266 TÖRTÉNETI IRODALOM s másutt Nyugat-Európában elsősorban parasztgazdák képezték magukat, nálunk a fejlődő majorsági gazdálkodás támasztotta igények kielégítéséről volt szó. S ebben az értelemben nem lehet a Georgikont Tessedik parasztiskolájával sem közös nevezőre hozni, amelynek célkitűzése egészen más volt. Ezért is erőteljesen hangsúlyoznia kellett volna a szerzőnek, hogy a Georgikon a tervezetekből, köztük Tessedik elképzeléseiből is csak azt valósította meg, ami sajátos céljainak megfelelt . Erre többször is alkalma nyílt volna a szerzőnek, de ezt nem tette. Ez elsősorban azért sajnálatos, mert így az olvasóban nem tudatosodnak ezek a rendkívül lényeges, s az agrárfejlődést jellemző körülmények. Ugyancsak hiányzik a kötetből a Georgikonnak a más hasonló magyarországi intézményekkel (pl. Magyaróvár) történő egybevetése. A szerző e tekintetben szinte semmit sem mond, aminek az a következménye, hogy a Georgikon működése eléggé elszigeteltnek tűnik. Ha viszont a Georgikon elsősorban majorsági alkalmazottakat képző intézmény volt, kívánatos lett volna annak részletesebb, mélyebb bemutatása, hogyan jutott arra a gondolatra Festetich György, hogy egy ilyen iskolát alapítson. Az, amit a szerző e téren elmond, mind érdekes és igaz, de ő sem jutott tovább, mint az előtte járó szerzők. Ő sem kísérelte meg megkeresni azokat a tényezőket, amelyek a Festetichekből kiváltották ezt a — valljuk be, korántsem kicsinyes — gesztust. A Festetich-uradalmak helyzetének elemzése adhatta volna meg ehhez a kulcsot. Az, hogy ez az elemzés elmaradt, némileg ugyancsak befolyásolja a Georgikon tevékenységének bemutatását, s egyúttal megnehezíti az egyes intézkedések megítélését is. A szerző ugyanis (noha, mint említettük, megmondja, hogy a Georgikon milyen célból alakult), sokszor bírálja a Festeticheket, s egy mai főiskola, vagy inkább a polgári korszak főiskola típusát kéri számon tőlük. Ez ítéleteit nem mindig teszi igazságossá. Ugyanakkor olykor túlzott elismerésre is sarkallja. Mert igaz ugyan, hogy a Festetichek a tanárok számára sokszor igen jelentős tanulmányutakat is lehetővé tettek, de ezt nem a főiskola, hanem az uradalmak érdekében tették (ne feledjük, a tanárok egyúttal uradalmi feladatokat is elláttak !). Éppen a sokat idézett Gerics-féle utazás mutatja ezt a leginkább, ahol kimondottan arról volt szó, hogy Gericsnek útjai során az uradalmakban hasznosítható eljárásokat kellett tanulmányoznia. Nem lennénk viszont igazságosak, ha nem említenénk meg, hogy a szerző sokszor rámutat arra, a Georgikon létesítése (beleértve az ösztöndíjakat stb. is) végső soron nem vissza nem térülő pénzkiadás, hanem igen jól jövedelmező vállalkozás volt, mely a ráfordításokat az uradalmak eredményeiben sokszorosan visszafizette. Ugyancsak felhívja a figyelmet több ízben arra az összefonódásra, amely a Georgikont és a Festetich-uradalmakat jellemezte, arra, hogy a tanárok egyúttal uradalmi tisztek is voltak, s hogy maga a Georgikon (és gazdasága) is része volt e hatalmas birtokkomplexumnak. Ezen a ponton jutunk el tulajdonképpen a tanulmány másik nagy témájához, a tangazdaság problematikájához. Ez — bizvást mondhatni — önálló, nagyterjedelmű tanulmányt érdemelne. A szerző itt is felsorakoztatja hatalmas forrásanyagát, s bemutatja a georgikoni tangazdaság működését, termelését, még eredményességét is. Néhány körülmény kiemelésével azonban adós maradt, s ez ismét csak mellékösvényre tereli az olvasót. Süle pl. következetesen „középbirtokként" emlegeti a tangazdaságot, hiszen területe legnagyobb kiterjedése időszakában sem érte el, vagy haladta meg az 1000 holdat. Ez azonban teljesen formális gondolkodás, a szerző nem veszi figyelembe azt, hogy bármilyen nagy is legyen egy birtok, az rendszerint nem jelent vele egyenlő nagyságú üzemet, a hatalmas latifundiumok természetszerűleg kisebb üzemekre oszlottak. De ezen túlmenően nem veszi azt a rendkívül jelentős tényt sem figyelembe, hogy a georgikoni tangazdaság szerves része volt a hatalmas Festetich-uradalomnak, részesült annak összjövedelméből, s létrejöttét éppen annak köszönhette, hogy egy sokszorosan nagyobb egység része volt. Abban az esetben, ha egy valóban elszigetelt gazdaságról lenne csupán szó, aligha tapasztalhatnánk azt a hatalmas beruházást, amit a gazdaság létesítése és
