Századok – 1971
A XIII. Nemzetközi történettudományi kongresszus - Lenin és a történelem 1251/VI - Mucsi Ferenc: Lenin és a történettudomány 1251/VI
1251 A MOSZKVAI TÖRTÉNÉSZ KONGRESSZUS FELSZÓLALÁSAI dásában is. Egyedül a 48-as párt maradt meg következetesen demokratikus elvei mellett, hirdette a nemzetek önrendelkezési jogát és helyesen foglalt állást a porosz — francia háború jellegének megítélése tekintetében. Igazságosnak ítélte a német egység megvalósítására irányuló porosz törekvéseket, Poroszország önvédelmi harcát III. Napóleon támadása ellen. Sedan után azonban szembefordult a német hódító háborúval és annexió nélküli békét követelt, felismervén, hogy Elzasz-Lotharingia Németországhoz csatolása nem elengedhetetlen feltétele a német egységnek. Nem ismerte fel azonban a 48-as párt sein a francia polgári kormányoknak azt a negatív álláspontját, amelynek alapján a forradalmi tömegmozgalmakkal szemben a nép és az egész ország érdekeit súlyosan károsító együttműködésre is kész volt az agresszorral. A hozzászólás befejező része országgyűlési felszólalások és sajtóközlemények alapján világított rá arra, hogy a román és a délszláv népek országgyűlési képviselői és sajtójuk együttműködési készségét fejezte ki a 48-as párttal, illetve a magyarságnak általa képviselt részével annak érdekében, hogy demokratikus összefogással meggátolják az annexió kormányszinten történő hivatalos elismerését. A nem magyar népek képviselői ugyanis éppúgy, mint a 48-as párt tagjai, Sedan után már úgy látták, hogy a német hódító törekvések elvezethetnek a Németországon kívüli országokban élő németek által lakott területek bekebelezésére irányuló akciókhoz. Ezek által nemzeti létüket vélték fenyegetetteknek, s e vélt veszély ellen kívántak összefogni a magyar polgári demokrácia erőivel. Az uralkodó osztályok ismert politikája azonban meghiúsította e törekvéseket. Lenin és a történelem E. M. Zsukov akadémikusnak a kongresszus plenáris megnyitó ülésén elhangzott „Lenin és a történelem" című előadását három nap múlva, augusztus 19-én követte a Lenin-szümpozion, amelyen 31 korreferátum hangzott el. A vitában a magyar küldöttek közül Nemes Dezső akadémikus és Mucsi Ferenc kandidátus kapott szót. Az alábbiakban közöljük Mucsi Ferenc felszólalásának rövidített változatát. Mucsi Ferenc: Lenin és a történettudomány Lenin ós a történettudomány kapcsolatáról szólva abból kell kiindulnunk, hogy Lenin nem volt hivatásos történész: elsősorban politikus volt, forradalmár. Számára a történelem kulcs volt a jelen harcainak jobb megértéséhez s a jövő feladatainak tudományos megalapozásához. A történelemnek s a történettudománynak ez a felfogása világossá teszi, hogy miért foglalkozott Lenin mégis olyan intenzíven a társadalomtudományokkal, miért fordított sok időt s nagy energiát a történelem egyes, a mozgalom szempont jából lényeges kérdéseinek tanulmányozására. Közismertek Leninnek azok a máig is iránytmutató nagy történeti jellegű művei, amelyekben a kapitalizmus oroszországi kibontakozását s fejlődési irányát jellemezte, klasszikus alapossággal határozva meg eközben a tőkés agrárfejlődés különböző típusait és variánsait, a feudális maradványok által determinált termelési formák sokféleségét (A kapitalizmus fejlődése Oroszországban, Üjabb adatok a mezőgazdasági kapitalizmus
