Századok – 1971
Közlemények - Horváth Zoltán lásd Duczynska Ilona - Kárpáti Endre: Madzsar József moszkvai leveleiből 105/I
MADZSAR JÓZSEF MOSZKVAI LEV EL KIBŐL 115 4. Moszkva, 193(j. április 11. Kedves Lili fiam, március 30.-i leveled szokatlanul későn, csak április 9-ón érkezett meg. Egyébként a levelek 4—5 napra itt vannak. Ödönkét én is nagyon sajnálom,1 * de sejtelmem sincsen, hogyan lehetne segíteni rajta. Látod a levelemből, hogy mindenfélét kigondolok, de semmit se tehetek, ha még csak érintkezni se tudok vele. A kijöveteleket nagyon megnehezítették, nagyon nehezen menne és mindenesetre Rosszabb ideig tartana. Do hozzá se kezdhetek addig, amíg ón nem helyezkedtem el véglegesen. Ez pedig nem lesz olyan gyorsan. De legalább azt megírná Ödön vagy Iza, hogy mi is történt odahaza, hogy az ember látná a helyzetet és ahhoz képest tudna cselekedni. De ezek a dodonai stílusú értesítések rosszabbak a semminél. Valószínűleg csak május elején megyek pihenni. Ha visszajövök, az a terv, hogy elmegyek meglátogatni a rokonnépeket, cseremiszek, csuvaszok, zűrjének, osztyákok stb. ós írok egy könyvet a mai kultúrájukról, összehasonlítva avval, amit régebbi magyar utazók láttak. Ez a körút eltarthat legalább 3, de esetleg (i hónapig is. Hallatlanul érdekes volna. De ezt a tervet még ne említsétek másnak. April is 27.-én, vagy május 4.-én beszélek a rádióban, 19 a ti órátok szerint este 11 órakor. Persze ha hamarabb utaznék, akkor későbbre marad. Valószínűleg rendszeresen fogok beszélni, havonta 1 — 2-szer. Az első a moszkvai impressziókról fog beszámolni. Kíváncsi vagyok, megjelentek-e már a Magyar Napban2 0 a cikkecskéim? Innen elmentek. Kérlek, beszéljetek a lap ottani emberével, hogy sürgősen indíttassa meg a lapot a köv. címre: F. L. Boros21 Moscou Rozsdesztvenszka 23, Hotel Majak Kom. 85. En nem tudom a kiadóhivatalunk címét Pozsonyban. A plakett-gyűjteményről2 2 még nem beszéltem, de nagyon érdekli őket, valamint az az anyag is, amit Kórisnak2 3 kellett volna hozni. Ha erről tudtok valami részletesebbet, hogy meg lehet-e kapni ós mennyi stb. akkor arról is lehet tárgyalni. Ezt a levelet megpróbálom ma repülőpostán küldeni, szeretném tudni, mikor ér oda. írjátok meg pontosan. Nem tudom, megindult-e a repülőjárat. Remélem, mire ez, a levelem megérkezik, túl lesztek már az influenzán és itt lesz a második unoka is. Legközelebb majd megint írok érdekeset, láttam a cigányszínházban Carment (nem az operát, hanem az eredeti «larabot), azután Vachtangovnál24 az Ármány és Szerelem is szenzációs volt. Pár napig (húsvét lévén) templomokat fogok járni riport céljaira. Itt megint tél le.tt, két napig egyfolytában havazott. Nappal olvad, éjjel fagy egy kicsit, hideg nincsen. Ügy látom, jól fogom bírni az erősebb fagyot is. Holnap este Hajdú Ilinél leszek vacsorán. Minden este meg vagyok híva valahová. -Vagyon szeretnélek látni benneteket, nagyon hiányoztok. Ölel, csókol mindnyájatokat Kisapa 18 Palasovszky ellen először 1924-ben folyt eljárás „Reorganizáció" című verseskönyve miatt. Többször beidézték a rendőrségre. 1934-ben az egyik általa rendezett darabot (Ábel) a rendőrség betiltotta. Később mozgásművészeti és szavalókórusának munkáját is gátoltók. 1935-től, Madzsarné halála után a régi munkatársak közül Palasovszky Ödön, Róna Magda (Palasovszkyné), Kövesházv Ágnes (dr. Markos Györgyné) és Gottachalieg Izabella vezették tovább az iskolát, 1938. évi megszűnéséig. A rendőrség Madzsar baráti körét erősen figyelte (Palasovszky Ödön közlése). 19 Közel két éven keresztül, 1936 májusától két hetenként tartja beszámolóit, előadásait, a moszkvai rádió magyar adásában, küldi válaszait a messze idegenből az adásokra küldött levelekre. A Magyar Belügyminisztérium rádiólehallgató és megfigyelő csoportja az egész országra kiterjedően szorgalmasan regisztrálja az egyes adásokat. Sajnos e megfigyelő szolgálat idevonatkozó anyagának csak egy kis része állt rendelkezésünkre. Madzsar rádióelőadásai a szovjet élet, tudomány, művészet stb. területeit ölelik fel hasonló színességgel, mint a lapokban megjelent riportjai. ' Magyar Nap a Csehszlovák Kommunista Párt irányításával megjelenő, magyar nyelvű,1936elején meginduló harcos baloldali napilap, mely a Népfront politikai vonalát a Komintern VII. kongresszusa szellemében munkálta kitűnő szerkesztő gárdájával. A lap Moravská Ostravában jelent meg, közel két és fél évig állott fenn. Madzsar egy 1936. III. 31-i levelében említést tesz arról, hogy megkeresték a lap részéről és tudósításokat kértek tőle. Cikkei 1936 áprilisában kezdenek megjelenni, részben aláírással, „moszkvai levelezőnk" megjelöléssel és a név teljes feltüntetésével, részben anélkül. Ezek a riportok, cikkek a legváltozatosabb tematikát ölelik fel. A moszkvai divatlevéltől a szibériai almatermesztésig, az Északi Sarki expedícióról szóló izgalmas tudósításig és az elektromos altatásig a szovjet élet legaktuálisabb napi kérdéseivel találkozunk. Utolsó cikke 1938 február elején jelenik meg a Magyar Napban. ;:l Boros F. László az Inprekor egyik főmunkatársa. Alpári Gyulának, a főszerkesztőnek helyettese. " Feleségének. .Jászi Aliznak, értékes plakett- és éremgyűjteménye volt. E gyűjteményben mozgalmi jelvények is voltak szép számmal, már 1898-tól. Az 1905-ös forradalom idejéből is több példánya volt. -3 Kóris Kálmán (1878 — 1967). Rajztanár, művészettörténész. Részt vett a haladó diákmozgalmakban (Szocialista diákok, Galilei-Kör). Érdeklődése később a néprajz felé fordult. 6 hozta létre a Borsod-Miskolci Múzeum néprajzi gyűjteményét. 1919 után a Jogvédő Irodával együttműködve jelentős részt vállalt az üldözöttek külföldre szöktetésében. E téren szorosan együttműködött Madzsarral. Előbb Bécsbe, majd a Szovjetunióba emigrált. A moszkvai Néprajzi Múzeumban és a Forradalmi Múzeumban dolgozott hazatértéig (1934). 21 Vahtangov Bagrationovics Jevgenyij (1884 - 1922). Kiváló orosz rendező, színész, Sztanyiszlavszkij tanítványa. Először a Művész Színháznál, majd a Habima Színháznál fejtett ki tevékenységet. A Vahtangovról elnevezett Állami Színházat 192ô-ban hozták létre Moszkvában Vahtangov stúdiója alapján. A színház működését a szovjet drámairodalom kiemelkedő alkotásainak színrevitelével kezdte. A 30-as években nagy sikereket arattak a következő darabokkal: I.. J. Szlavics: Intervenció (1938), A. F. Afinogenov: Távoli (1935), N. F. Pogogyin: Puskás emberek (1937 ). 8*
