Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
PÉNZFORGALOM ÉS PÉNZÉRTÉKVISZONYOK SOPRONBAN 1175 hez, mert különben mind külföldre vándoroltak volna. Az 1559-i rendelet szerint vert Reichsguldinerek értéke 60 kr volt, ugyanakkor a régi guldinereket megint csak 68 kr.-ra limitálták, és végül a72kr.-os Reichstaler értéke maradt 72 kr. Voltaképpen tehát háromféle tallér forgott egyszerre 60, 68 és 72 krajcár értékben, és ez az állapot 1573-ig tartott. Ekkor visszatértek az 1524-i ligához, de a tallér értéke 70 kr. lett. Végül 1624 óta 90 kr. névértékű Reichstalerek kerültek kiverésre. A tallérok névértéke (hivatalosan megállapított érték) azonban nem volt azonos azok árfolyamértékével, azaz piaci kurzusával. Ausztriában az 1573 óta vert 70 kr.-os tallér kurzusa hamarosan felugrott 72- 75 kr.-ra, az 1624 óta vert 90 kr. névértékű Reichstaler árfolyama pedig 1650-ig 93 kr.-ra emelkedett. Ennek a kurzus emelkedésnek a következménye volt az „Aufgab" (felpénz) vagy agio, ami mindenkor a névérték és árfolyamérték közötti különbséget jelentette pozitív vagy negatív irányban. A talléroknál az agio mindig pozitív volt.126 Ezt a bonyolult pénzügyi állapotot részletesen kellett ismertetnünk, hogy érthető legyen, miért szerepelnek a soproni számadásokban ugyanazon időben különböző értékű tallérok és miért eltérő az azonos névértékű tallérok forgalmi értéke különböző alkalmakkor.12 7 A biztos átszámítási adatok alapján a soproni számadásokban a tallér forgalmi értéke a következőképpen alakult (font dénárban, magyar dénárban és krajcár értékben kifejezve). 1548 1563 280 ti 93.33 dénár 70 krajcár 1565 272 " 90.66 68 " 1567-1569 280 " 93.33 >i 70 " 1571 1622 300 " 100 í » 75 " 1625 1630 360 " 120 », 90 krajcár12 8 1631 1659 465 " 155 я 93 " Megemlíthető, hogy a tallérvereteknél az 1631 1659 közötti időben állandónak tekinthető 465 д (93 kr.) árfolyam mellett 1631 1637 között többször is előfordul 480 д (96 kr) kurzus, majd 1637 1648 között 450 •& (90 kr.) tallérérték. Az utóbbi pontosan a tallér névértékének (90 kr.) felel meg. Ilyen esetekben a tallérérték csak számítási értéknek fogható fel olyan formában, hogy ilyenkor a tallérérték bizonyos aprópénzösszeg jelzésére szolgál, és nem effektív tallérokról van szó. Volt azonban ezeken kívül kimondottan számítási célt szolgáló tallér is. Ugyanis 1625-től kezdve a számadásokban kétféle tallér fogalom tűnik fel. Egyik a Reichstaler, a másik a „taller ungrisch". A Reichstaler (hivatalosan 90 kr. névértékben) jelenti a ténylegesen forgó effektív tallérpénzeket, és 126 Sopronban 1(503. I. 3. . . . habe ich geben auf jeden (taler) 8 # ung ... V. 76 1604. IX. 10. 30 » a ráfizetés V. l/a. 127 Pribram : i. m. 27 — 34. 1., R. Geyer: Zur österreichischen Münzpolitik. 1524 — 1790. Num. Zeitsehr., 66 (1933). 73-108. 1. 128 Egybevetés végett közöljük a tallér magyarországi általános árfolyamát: 1542 — 1564 = 93 magyar dénár + 1 bécs (bécsi dénár), 1577 — 1601 = 100 d., 1602 — 1619 = 110—130 d., 1625—1629 = 120—150 d., ós 1630—1659 = 158-180 d. Horváth Tibor Antal: A tallér értékváltozás Magyarországon 1542—1700. Num. Közi., 62 —63 (1963—1964). 25—50.1. Ugyanakkor az osztrák tallér kurzusa Ausztriában: 1542 —1561 = 70 kr., 1562-1570 = 68 kr., 1571 — 1595 = 72 — 77 1/3 kr., 1596 — 1602 = 80 kr., 1603-1616 = 82 — 86 kr., 1617—1659 = 90-93 kr. Geyer: i. m. 103 — 105. 1. 3*
