Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
PÉNZFORGALOM ÉS PÉNZÉltTÉKVISZONYOK SOPRONBAN 1173 megjelent Sopronban, bár a jelek szerint egyenlőre inkább csak értéktárgy formájában. A későbbi tallérok őseiként vert első súlyos ezüstpénzek Tirolban jelentek meg 1484- 1486 években guldengroschen vagy guldiner néven. Ezek mintájára főként Németországban sokfelé kezdtek verni guldinereket a XVI. század elején. Többek között a csehországi Joachimstalban is 1518 óta. Minthogy azonban az utóbbiak ligája némileg eltért a korábbi guldinerektől, megkülönböztetésül ezeket a verdehely után Joachimstaler vagy röviden Taler néven emlegették. Ez utóbbi név azután általános lett minden hasonló súlyú ezüstpénzre. Ezek a korai tallérok (guldinerek) találtak utat Sopronba is, és ezekre vonatkoznak az említett végrendeletek adatai. A soproni számadások adatai szerint a XVI. század közepétől a XVII. század közepéig eltelt évszázad idején a pénzforgalmat Sopronban főként aranyforintok, tallérok, garasok, krajcárok és magyar dénárok bonyolították le. Ha átvizsgáljuk az egykorú éremleletek anyagát, ugyancsak hasonló kép tárul elénk. Természetesen mind az írott forrásokban, mind az éremleletekben elvétve előfordulnak egyéb pénzfajok is, de ezek viszonylag oly csekélv mennyiségben jelentkeznek a leletekben és oly ritkán tűnnek fel az iratokban, hogy a pénzforgalom alakulására nyilvánvalóan semmi kihatásuk nem volt. Az aranypénz dukát néven szerepel a számadásokban. A korábbi aranyforint (gold ungrisch, gold gulden) elnevezés Sopronban úgyszólván teljesen megszűnt, és helyette általában a dukát (ducat) lett az összefoglaló név mindenféle hasonló jellegű aranypénzre. Ez a változás részint annak a következménye, hogy a nemzetközi pénzforgalomban az összes dukát súlyú aranypénzek csak ilyen néven szerepeltek, másrészt pedig hozzájárult a magyar forint használatának elterjedése is, mert így nem forgott fenn a kétféle forint (aranyforint és magyar forint) összetévesztésének a lehetősége. A dukát értéke Sopronban a rendelkezésre álló biztos adatok szerint a font dénárjában és magyar dénárban kifejezve a következő volt.:117 1556 = 450 ê 150 m dénár (15 ß. V. 157) 1563 = 450 ö 150 > f (2 ducat = 3 pf. 6 ß. V. 187) 1567 = 456 â 152 (1 pf. Iß Y. 118.) 1586 = 480 Я 160 fy (64 ducaten = 128 pf. V. 181.) 1603 = 480 0 160 > > (200 ducaten = 400 pf. V. 76.) 1604 : 540 •& 180 (18 ß. V. 1/a) 1606 = 570 0 190 )> (19 ß. Y. 9.) 1631 -1659 = 900 ß aoo sók adat erre A dukát értéke tehát állandó emelkedést mutat, és 1631 után 900 #-ban állapodik meg.11 8 Kétféle dukátról lehet szó. Egyik a körmöci (magyar) 117 Ha magyar dénárban kívánjuk az értéket kifejezni, akkor a font dénár összeget hárommal kell osztani, ha pedig krajcár értékben, akkor a font dénár összeget 1625 előtt néggyel, 1625 után pedig öttel kell osztani. 118 Egybevetés végett közöljük az aranyforint (dukát) kurzusát magyar országos viszonylatban: 1626—1547 = 115—140 magyar dénár, 1548 —1573 = 140 —160 d., 1573 —1599 = 160-170 d., 1600-1614 = 175 —200 d., 1615 — 1619 = 210 — 220 d., 1620-1624 = 270 — 700 d., 1625 — 1659 = 300 d. Horváth Tibor Antal: A magyar aranyforint értékváltozása 1490 — 1700 között. Num. Közi. 58 — 59. (1959 — 1960) 33 — 50. 1., Ugyanakkor Ausztriában a kurzus a következő: 1525 — 1540 = 90—100 krajcár, 1542 — 1554 = 105kr., 1555-1577 = 108 кг., 1578 — 1600 = 110-120 кг., 1600—1618 = 120-157 кг., 1624—1634 = 165 kr., 1635-1648 = 180 kr., 1649-1659 = 183 kr. (Pribram után). 4 Századok 1971/6
