Századok – 1971
Közlemények - Horváth Zoltán lásd Duczynska Ilona - Kárpáti Endre: Madzsar József moszkvai leveleiből 105/I
MADZSAll JÓZSEF MOSZKVAI LEVELEIBŐL 113 de azért jól vannak, ő is ott lesz. Tegnap du. V. Jenőéknél9 voltam, az asszony friss szőlővel kínált meg. Most mindenfele kapni, nem lehet drága, mert kis üzletekben is láttam. Az öreg nagyon örült a gramafonlemezeknek, mindent abbahagyott és rögtön lejátszotta. Nem lehetne Neuwirth-tól1 0 azt a jegyzéket megszerezni, ha elküldenétek, Gergely még hozhatna néhányat. Nehézségek, amikről ismerősök eddig panaszkodtak: nehéz gombostűt kapni ós nem jó. A fényképek előhívása és másolása az üzletekben nem elég jó, nehéz vegyszereket kapni hozzá. Nehéz elmenni az operába, hónapokkal előre kell jegyet váltani. Kevés és rossz az utcai we, ezért most nagy hírlapi kampány folyik. A selyemharisnya minősége nem megfelelő. A legnagyobb nehézség itt megszokni az óriási arányokat. Az utcákon fantasztikus tömegek közlekednek, rengeteg autó, taxiért sorba kell állni, az a baj, hogy nagyon olcsó. Az idén beállítanak 600 újat. A város szélsőséges ellentétekből áll. Új városnegyedek, óriási arányú épületek, hatalmas új szállodák, 10 emelettel, elegánsabbak, mint a Ritz, közvetlen mellettük földszintes épületek, elhanyagolt udvarok stb. Moszkva épületeinek túlnyomó része földszintes és egyemeletes volt. Egész negyedeket bontanak le egyszerre. A város szívében van egy rész, csupa ilyen házakból, ahol 80 000 ember él. Az idén kész lesz ezeknek az új lakás, akkor lebontják. A villamos, autóbusz, trolibusz, földalatti (csodaszép ! 50 méter mélyre visz le a mozgólépcső az egyik állomáson), mind állandóan tele. A megállónál megkérdeztük, kik várnak az 5-ös autóbuszra, odaálltunk a sor végére, hatan voltak előttünk. Ezt itt nagyon szigorúan veszik, nem lehet előretolakodni. . A nagy üzletek éjfélután egyig vannak nyitva, a kisebbek is 10—I l-ig. De mindig tele vannak. Rengeteg fényreklám, díszes kirakatok, persze a holmi nem mindig a nyugateurópai ízlés szerint való. Szovjet-divatot akarnak teremteni. Az öltözködésben nincsenek olyan különbsegek, mint nálunk, általában azon a nívón, mint nálunk a háború előtt. Eddig egy koldust láttam és egy gyerek kért pénzt, mindjárt ki is szabta, 20 kopeket kért. Pedig meglátszik rajtam az idegen, kevesen hordanak kalapot, hanem sapkát és kucsmát. A kirakatokban pedig láttam elég kalapot is. 19. után dől el, elkiildenek-e vidékre és hova. Én nem nagyon vágyom, inkább szeretnék már itt munkában lenni. De azért elmegyek, ha küldenek. írjatok továbbra is Gergely címére, ha elutazom, onnan biztosan utánam küldik. Sokszor csókollak mindhármatokat Kisapa Ezt a levelet küldjétek el Ödönnek is,1 1 írok neki is, de nem tudok mindent ismételni. Pozsonnyal már lehet telefonon beszélni, állítólag hamarosan Kassával is. Akkor fel foglak hívni, mert nagyon olcsó innen. 3. M. 1936. április 2. Kedves gyerekek, tegnap mégse értem rá írni, de ma pótolom. Voltam megint színházban, Meyerholdnál,1 2 egy régi darabot adtak, 1820-ból, de nem is az volt a fontos, bár a mellettem ülő mindig fordította a szöveget, tehát értettem is, hanem a rendezés és a kiállítás. Remek színpadi képek, mert a háromfelvonásos darabot 13 jelenetre bontotta, mindegyik más színen. A színpad konstrukciója nem változott (két oldalt két karfás • Varga Jenő (1879 —1955). Közgazdász, akadémikus. Az első világháború előtt a Népszava munkatársa, a polgári demokratikus forradalom után egyetemi tanár. A Tanácsköztársaság idején pénzügyi, majd szociális termelési népbiztos, a Népgazdasági Tanács elnöke. A Tanácsköztársaság megdöntése után Bécsbe, majd Moszkvába emigrál. A Kommunista Internacionálé munkatársa. 1927-től a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő Világgazdasági és Világpolitikai Intézet vezetője. l" Közelebbről ismeretlen. 11 l'alasovszky Ödön (1899 — ). író, rendező, színész. Az 1920-as években haladó világnézetű színházakat, ún. élszínpadokat vezetett. A színpad reformjára törekedett. Tevékenyen részt vett a baloldali munkáskultúrmozgalmakban. Kapcsolatban állott az illegális kommunista mozgalommal. Munkáselőadásokat rendezett és kórusokat szervezett. Intenzíven foglalkozott a mozdulatmüvészettel. Hosszú ideig tanított Madzsarné művészeti iskolájában. "Meyerhold Vszevolod Emiljevics (1874 -1940). Kiemelkedő orosz színész és rendező. 1918-tól a bolsevik párt tagja. 1920-ban Moszkvában megalapítja a „Forradalmi Színházat", mely 1938-ig működött. 1921-ben megindítja a színész- és rendezőképzést. Meyerhold „stilizált" színháza nagy szerepet juttatott az úttörő kísérleteknek, valamint a közönség bekapcsolódásának az előadás folyamatába. A M. színház vezetőszerepet játszik a forradalmi irányú színpadok között. A díszleteket konstrukciókkal pótolja. Legnagyobb sikereit a háború és forradalom színpadi ábrázolásával aratta. A 30-as évek második felétől megindult a forradalmi avantgarde művészet formalistának bélyegzése, és maga M. is a személyi kultusz áldozata lett. 8 Századok 1971/1.
