Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
PÉNZFORGALOM ÉS PÉNZÉRTÉKVISZONYOK SOPRONBAN 1159 nősen a XV. század első felében csak elvétve fordul elő, mutatja, hogy az aprópénzforgalmat csaknem kizárólag a bécsi dénárok bonyolították le nemcsak Sopronban, hanem a határsáv egész területén.39 A bécsi dénár a XV. században a soproni számadásokban általában „Wienner phenning, guter Wienner phennig, denarii Wyennensium", ritkábban „Wienner münss,40 Wienner gelt"4 1 vagv „gebiger münss in Österreich"42 neveken szerepel. 1435 óta gyakran fekete dénár néven említve, mint „schwarzer münss, guter Wynner phennig des schwarzen münss" vagy „schwarze landeswährung in Österreich".43 A bécsi dénárok fekete (ritkábban fehér) elnevezése csupán a külső színükre vonatkozik. A fehér dénárok mesterségesen fehérített veretek, míg a fekete dénárok eredeti oxidált állapotban levő sötétebb színű érmek. Amint említettük, a bécsi dénárok a XV. század eleje óta egységes külső formában jelentek meg, és minthogy 1409 óta a gráci veretű stájer dénárok is teljesen a bécsi veretek képére és ligájára készültek, azóta az egységes bécsi dénár lett a közös forgalmi pénz minden osztrák tartományban, Tirolt kivéve. Ez forgott Sopron városában is. A bécsi dénároknak a pénzlába is meglehetősen egységes volt egészen 1456-ig. A pénzláb alakulása a következő (Pribram után) 1405-1409 7 lat (0.438) bécsi m = 480 db 0.585 g nyers 0,2561 g szinsúiy 1416 9 " (0.562.5) " = 432 " 0,650 g " 0.3659 g 1420 után 7 " (0.438) " = 480 " 0.585 g " 0.2561 g 1427 után 6 " (0.375) " = 400 " 0.703 g " 0.2634 g 1435-1437 8 1/2" (0.531.25)" = 400 " 0.703 g " 0.3731 g 1438-1440 6 " (0.375) " = 480 " 0,585 g " 0.2195 g " 1456 7 " (0.438) " = 480 " 0.585 g " 0.2561 g A finomság tehát általában 7 latos (0.438) körül mozgott. Az 1416-i kísérlet weisspfennig veretésére eredménytelen maradt, 1435-ben és 1456-ban pedig a romló pénzláb miatt volt reformkísérlet. A bécsi dénárok ugyanis a viszonylag állandó finomság ellenére is folyton csökkenő pénzlábat mutattak. Ennek több oka is volt. így a technika primitívsége, az al marco verés, stb. A főok azonban az volt, hogy a különböző finomságú régi és új veretekvalamint az idegen pénzek mind együtt forogtak és ezeket a forgalomban egv^ ségesnek tekintették abban a reményben, hogy nagyobb mennyiségben (min. például a 240 darabos denárfont) a különböző finomságok egymást kiegyen lítve, elfogadható átlag-finomságot nyújtanak. így természetesen mindig gyöngébb lett az éppen forgó éremanyag pénzlába, és az új verésnél már ehhez alkalmazkodtak, ami természetesen folytonos csökkenést eredményezett.44 E folytonos romlás feltartóztatása végett három ízben is tettek kísérletet alapvető pénzreformra (1416, 1435 és 1456), melyek a közölt táblázaton is észlelhetők. Ilyenkor a valutaalapot 50%-kal megemelték, és elrendelték a régi 39 L. Huszár: Der Umlauf bayerischer Münzen in Ungarn im Mittelalter. Jahrb. f. Num. und Geldgeschichte, 28. (1968), 145 — 161. 1. 40 1426. H. II/2. 343. 41 1426. H. U/2. 340. 42 1456. H. 1/4.124. « 1457. II. 1. H. 1/4.157. "Luschin: i. m. 798. 3*
