Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
1156 HUSZ.ÍR LAJOS bécsi dénárok terminológiáját illetőleg.2 5 A soproni források azonban erről a változásról nem tanúskodnak. Itt a bécsi dénár változatlanul a régi értelemben vett széles bécsi dénár néven szerepel. A bécsi dénároknak már a XIII. század végén két forgalmi területe alakult ki. A szűkebb forgalmi területen (Ausztria) mint valutapénz forgott, a tágabb forgalmi területen (például Magyarország) mint kereskedelmi pénz. Sopron pénzforgalmi tekintetben a szűkebb területhez tartozott és itt a pénzforgalom azonos volt a szomszédos osztrák terület pénzforgalmával. Ugyanazon bécsi dénárok forogtak itt is, ott is, melyek 1359-ig az évi pénzújítás következtében sokféle típusban kerültek kiverésre.26 Majd 1359 után kisebb változatosságban, mert IV. Rudolf osztrák herceg ekkor lemondott az évi pénzújításból eredő haszonról az „Ungeld" ellenében (minden kimért ital után fizetendő tized). így megjelent az állandó értékű pénz (ewiger Pfennig), mely hosszabb időn keresztül azonos éremképpel került kiverésre, illetve csak pénzlábváltozáskor módosult a típus. 1362 után a pénzláb ingadozó lett, mert a bécsi dénárok az ezüst drágulása szerint vert pénzek lettek (Münzen nach der Theuerung des Silbers). Ez azt jelentette, hogy a pénzláb az ezüst árától függött, viszont az ezüstöt aranyért vásárolták. Voltaképpen tehát a magyar aranyforint lett az osztrák ezüstpénzverés alapja, és emiatt a pénzlábat nem súly és finomság szerint jelölték, hanem aszerint, hogy hány darab ment a bécsi dénárokból egy magyar aranyforintra. A pénzújítás megszűnése után azonban a bécsi dénárok pénzlába fokozatosan romlott. Utolsó kísérlet volt 1399-ben a Steinbock nevű27 9 latos (0.563) bécsi dénárok veretése (1 nyers márka = 400 darab), melyek ellenében a régi dénárokat be akarták váltani 3 régi dénár = 2 új dénár értékben. A kísérlet azonban nem járt eredménnyel, a régi dénárok továbbra is forgalomban maradtak, és a Steinbock önálló értékű pénz lett.28 A bécsi dénárok pénzlába egyébként 1330- 1399 között a következőképpen alakult:29 1330 — 1358 10 — 7 1/4 (0.625—0.453) latos finom 0.77- 0.64 g nyers 0.48 -0.29 g színsúly 1358 1365 9 1/4 (0 578) latos finom 1365- 1395 8 3/4 7 3/4 (0.546 -0.484) latos finom 0.73-0.72 g nyers 0.40 -0.35 g színsúly 1399 9 (0.562) latos finom 0.73 g nyers 0,3952 g színsúly. A XIV. században tehát a bécsi dénárok ligája meglehetősen egységesnek tekinthető, és a kisebb eltérések a napi pénzforgalomra semmilyen kihatással nem voltak. Annál nagyobb szerepet játszott viszont a dená-25 Ugyanis 1335 körül Magyarországon is verni kezdték a széles bécsi dénárokat és ennek fele értékében obulusokat. Ennek következtében az oklevelekben az elnevezések megváltoztak. A királyi kamarákban vert bécsi dénárok neve lett széles bécsi dénár (lati Viennenses), az ugyanitt vert féldenárok (obulusok) neve igen kis bécsi (Viennenses valde parvi), míg a korábban parvi néven emlegetett magyar utánveretek neve közepes bécsi (mediocres, medii Viennenses). Végül a valódi bécsi dénárok emlegetése szögletes dénár (latus cardinatus), illetve szögletes obulus (parvus cardinatus) formában történt. Hóman: i. m. 381 — 384. 1. 26 A saját hazájukban ugyanis 1359-ig szintén pénzújítási kötelezettség alá estek, de Magyarországon természetesen, mint kereskedelmi pénzek, nem voltak alávetve pénzújítási kényszernek. 27 A kecskefejet ábrázoló éremkóp után. 28 A. Luschin: Wiens Münzwesen, Handel und Verkehr im späteren Mittelalter. 1902. 790-796. és 807. 1. 29 Pribram : i. m. után.
