Századok – 1971

A moszkvai történészkongresszusról 1129/VI

A moszkvai történészkongresszusról* A XIII. Nemzetközi Történészkongresszust különösen nagy érdeklődés és várakozás előzte meg. A történettudomány nemzetközi tanácskozásai sorában ugyanis először került sor tulajdonképpeni nemzetközi kongresszus megrende­zésére a Szovjetunióban, s egyúttal először vált lehetővé, hogy a szocialista országok történészei a korábbiaknál nagyobb látszámban vehessenek részt a tanácskozásokon. De nem csupán a szocialista országok szakemberei részéről mutatkozott meg ez az érdeklődés: a nyugati országok történészei is igen nagy létszámban vettek részt a kongresszuson, amiben bizonyára nemcsak az játszott szerepet, hogy igen sokan közülük először tettek látogatást a Szov­jetunióba, de az is, hogy érdeklődéssel, bizonyos kiváncsisággal figyelték és várták a szocialista országok t örténészeinek várhatóan az eddiginél szélesebb­körű fellépését. A közel négyezer résztvevő tehát ennek a többoldalú érdeklődésnek a kifejezője volt. Természetesen a rendező ország, a Szovjetunió — külön­böző nemzetiségű — történészei voltak a legnagyobb létszámmal képvi­selve; több, mint ezer szovjet tudós vett részt a megbeszéléseken. Emellett igen nagyszámú volt számos más szocialista ország delegációja; így a len­gyel, a csehszlovák, az NDK, a bolgár, a román, a jugoszláv, a magyar kül­döttség; valamennyi meghaladta a száz főt. Közel háromszáz főnyi amerikai, körülbelül ugyanennyi francia, százötven főnyi olasz, több mint száz főnyi nyugatnémet, jelentős létszámú japán, svéd, sőt spanyol delegáció is részt vett a kongresszuson. A megjelentek tekintélyes számának jelentőségét az is fokozza, hogy a tanácskozást megelőző időszakban a nemzetközi politikai eseményekre hivatkozva olyan kezdeményezés történt egyes nyugati orszá­gok részéről, amely a kongresszus bojkottját célozta; gyakorlatilag azonban ez a kezdeményezés sikertelen maradt, és csupán abban öltött testet, hogy viszonylag csekély volt az angol résztvevők száma. Sajnálatos viszont, hogy Ázsia, Afrika, Dél-Amerika viszonylag csekély számban, vagy egyáltalán nem volt képviselve. Mindössze Japánból jelent meg nagyobb delegáció. A kínai és a vietnami delegáció távolmaradt. Az viszont örvendetes, hogy az előkészítés során történt bizonyos kísérlet a programnak az európai országok történetén túlmenő kiszélesítésére. A nagyszámú részvételt örömmel nyug­tázhatjuk, mint tanújelét a történészek eszmecserék, beszélgetések, viták iránti óhajának, még akkor is, ha erre — mint erre még később utalunk — * A Magyar Történészek Nemzeti Bizottsága megbízásából, a magyar delegáció tagjainak feljegyzései alapján, Ránki György és Sinkomcs István közreműködésével írta: Erényi Tibor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom