Századok – 1971

Folyóiratszemle - Ström-Billing; Inger: Német érdekeltségek a svéd hadiiparban 1934–1935 1098/V

1118 KRÓNIKA Kovács Endre opponensi véleményében kitért arra, hogy a munka nem tisztázza Széchenyi és Wesselényi közös terveinek eredeti szerzőségét. Trócsányi Zsolt erre válaszolva elmondotta, hogy a paraszt kérdésről írottak jó része - pl. 1514 értékelése —, az örökváltság, közteherviselés, a polgári szabadságjogok követelése, a függetlenség gondolata, a belső társadalmi haladás és a külső függés elleni harc gondolatának összekapcsolása kétségtelenül Wesselényi gondolatai. A zsibói birtok változásaival kapcsolatban, melyet Szabad György magyarországi mércével mérve nem tartott úttörő jelentőségűnek, azt hangsúlyozta, hogy ezt csak erdélyi vonatkozásban tekintette annak. Azzal a kitétellel teljesen egyetértett, hogy Wesselényi pályája tragikus vonásai ellenére nincs szükség pesszimista hangvételre, de ezt munkájában igyekezett is elkerülni. A Szózattal kapcsolatos észrevételekkel szemben hangsúlyozta, hogy a munka legnagyobb érdeme a nemzeti mozgalmak koráramlatként való felfogása. Varga János azon észrevételével kapcsolatban, hogy a birodalom föderatív átalakítása 1848-ban hivatalos magyar program, a szerző hangsúlyozta, hogy az inkább növeli Wesselényi koncepciójának érdemét. A Szabad György opponensi véleményében említett 1848—49-es publicisztikai munkákra azért nem tért ki (az 1848-as Wesselényi egy külön kismonográfiát is megérdemelne, hangoztatta) —, mert egyrészt szorították őt a terjedelmi megkötések, másrészt mert ezek a munkák láthatólag nem gyakoroltak semmilyen hatást. Befejezésül megköszönte az opponensek kritikai és egyetértő észrevételeit. A Bíráló Bizottság az opponensi vélemények alapján javasolta a TMB-nek, hogy Trócsányi Zsoltnak a történettudományok doktora fokozatot ítélje meg. Pál Lajos