Századok – 1971

Közlemények - Horváth Zoltán lásd Duczynska Ilona - Kárpáti Endre: Madzsar József moszkvai leveleiből 105/I

MADZSAll JÓZSEF MOSZKVAI LEVELEIBŐL 107 Bertalannak az a cikke készteti ellenvetésekre, melyben a szovjet nemzetiségi politikát tárgyalja. „A nemzetiségi kérdés mint írja Madzsar idézett levelében, régóta foglalkoztat engem is, és éppen ezért igyekeztem az alatt a 6 hónap alatt, amióta itt élek a Szovjetunióban, ezt a kérdést különös figyelemmel kísérni. Olvastam az irodalmát, foglalkoztam az elméletével, de néztem főként a gyakorlatát, a nemzeti kultúrák megnyilvánulásait." A továbbiakban Madzsar a nemzeti kultúrák felvirágzását ismerteti a Szovjetunió népeinél. Majd meggyőző példákkal és érveléssel számol be az irodalom és művészet klasszikusainak Szovjetunió-beli térhódításáról. ,,Mit akarhat látni Hatvany? Manet, Monet, Cézanne, Picasso képeit ? Aligha láthat Párizson kívül — szebb gyűjteményt, mint itt a Nyugati Művészek Galériájában. Kit akar hallani? Shakespeare-t, Schillert, vagy B. Shaw-t ? Sehol sincsenek annyiszor műsoron, mint éppen itt. Kit akar olvasni? Dickenst, Goethe-t, vagy A. France-t ? Sehol annyi kitűnő fordítás nem jelenik meg, mint itt." Levelének további részeiben a szocialista kultúra magasabbrendűségéről írott elemzése és megállapításai jelentős ösztönzést és biztatást adtak számos elvtársnak, kik a sokszorosított Madzsar-levelet olvasták. Sűrű levélváltásban volt Madzsar régi barátjával, a könyvtáros és kiváló szociológus Braun Róberttel is, annak 1937-ben bekövetkezett haláláig. Sajnos e leveleknek is nyomuk veszett. Levelezést folytatott Csont Ferenccel, az illegális KMP egyik tagjával is. Erről közvetett módon is értesülünk. Az illegális párt egy másik tagja, Gergő Zoltán közli, hogy 1937-ben a Tőke L kötetének fordítását Prágába küldte dr. Hecht Frigyes nőorvosnak, akinek lehetősége volt arra, hogy a kéziratot eljuttassa Moszkvába .Madzsar számára. A címzett a küldeményt megkapta. Erről Gergő egy Csont Ferencnek küldött Madzsar-levélből értesült. A levél arról is beszámolt, hogy Madzsar kiadót keres a kézirat megjelentetésére. Nyilván a későbbiek során erre már nem kerülhetett sor. A Tőke ]. kötetét első ízben Dr. Guth Antal orvos, a Tanácsköztársaság népjóléti népbiztosa fordította le. Bécsben jelent meg 1921-ben. Ebből Magyarországon igen kevés volt forgalomban, másrészt a fordítás időközben elavult. Igv merült fel az új fordítás szükségessége a 30-as évek elején. Gergő Zoltánt az illegális párt részéről 1931-ben megkeresték és felhívták arra, hogy lépjen kapcsolatba Madzsarral és a Társadalmi Szemlével. Tőle kapott azután felkérést és biztatást a Tőke fordítására. E munkája 1934 37 között 4 részben, Nagy Gábor néven a Mentor kiadónál jelent meg. Az volt, az elgondolás, hogy az előszót a fordításhoz Madzsar írja. Az elemi óvatosság azonban azt kívánta, hogy a többszöri elítéltetése révén erősen „lefeketedett" Madzsar neve ne szerepeljen. így azután az 1934-ben megjelent első rész elé Jeszenszky (Molnár) Erik írt előszót. A teljes kiadás 1942-ben, ugyancsak Nagy Gábor (Gergő Zoltán) fordításában jelent meg. A fordítás időszakában Gergő többször találkozott Madzsarral és Schönsteinnel is. Az egyes kifejezések fordítására és a helyes terminológia használatára kért és kapott tőlük segítséget és hasznos tanácsokat. (Gergő Zoltán közlése.) Tiszay Andor két esetben kapott levelet Madzsartól. Egyiket 1935 novemberében Kassáról, melyben értesítést küld megérkezéséről, valamint tervéről, hogy rövidesen tovább megy. A másik levél Kassán keresztül érkezett Moszkvából (Madzsar Lili továbbította), melyben arról értesíti, hogy az „Uj Hang" c. folyóiratot elindította részére. Az aláírás betűjegye mindkét esetben