Századok – 1971

Folyóiratszemle - Pastor; Peter: A Vix-misszió Magyarországon. Felülvizsgálat 1086/V

1086 l'OLYÖIRATSZEMLE Üj színt vitt a matematikai modellek alkalmazásába a számítógépek használata. Ma valamennyi nagyobb egyetem lehetővé teszi a hallgatók számára ezek felhasználását. Az eddigi eredmények főként folyóiratokban láttak napvilágot és sok érdekes vitát eredményeztek a következő kérdésekben: a nemzeti jövedelem növekedésének változása, a főbb exportágak hatása az iparosításra, a vasutak gazdasági szerepe, a déli néger rabszolgaság jövedelmezősége, végül a polgárháború hatása a gazdasági növekedésre. A fiatal tudósok többsége a közgazdászok közül kerül ki és odatartozónak is érzi magát. Egyes kutatók a gazdasági fejlemények megértéséhez és magyarázatához segítségül hívják a társadalmi antropológiát, a szociológiát, a társadalompszichológiát, és így közel kerülnek a társadalomtörténet diszciplínájához. Ezek azonban kevésbé ragaszkodnak a kvantifikációs, matematikai formulákhoz, bár az utóbbiak hívei ezekre a területekre is alkalmazni akarják egyenleteiket és modelljeiket. Igen sok jogász ós általános' történész van, akik kitűnő munkákban ugyancsak nagy figyelmet fordítanak a társadalom tanulmányozása során a gazdasági tényezőkre. A tágabb értelemben vett gazdaságtörténészek száma ma még eltörpül a politika- és társadalomtörténet kutatói mellett, de új módszereik és elméleteik következtében a jövőben könnyen a történettudomány élvonalában találhatják magukat. (The American Historical Review, 74. év f. 5. sz. [1969. jún.], 1561—1572. I.) J. G. Peter Pastor: A Vix-misszió Magyarországon. Felülvizsgálat A párizsi hadügyminisztérium levéltárában újabban hozzáférhetővé vált dokumentumok nem erősítik meg a korábbi nézeteket, miszerint Vix alezredes ellenséges érzehnekkel viseltetett a magyarok iránt, sőt inkább ennek ellenkezője az igaz. Vix azzal a szándékkal jött Magyarországra, hogy a magyarokra nézve kedvezőnek mondható belgrádi konvenciót hajtja végre. Ez vonatkozik feletteseire, Henrys ós Franchet d'Esperay tábornokokra is. Ugyanakkor a konvenciónak ellentmondó lépéseket tett a romániai francia hadsereg parancsnoka, Berthelot tábornok és a francia külügyminisztérium. Az ellentmondó utasítások zűrzavarában Vix elvesztette a fejét, csorbítva érezte tekintélyét ós önkényes lépéseket tett. Ilyen elhamarkodott, önkényes akció volt a híres Vix-ultimátum is. A belgrádi egyezmény aláírásával az új kormány biztosítani kívánta Magyarország területét szerb és csehszlovák megszállás ellen, valamint de faeto elismerést kívánt így nyerni. A ratifikált egyezmény értelmében Henrys tábornok, a francia Keleti Hadsereg parancsnoka 57 tagú missziót (köztük tizenkét tisztet) küldött Budapestre Vix vezetése alatt. A november 20-án kiadott utasítások értelmében Vixnek a fegyverszüneti "feltótelek betartásának ellenőrzésén kívül hírszerzéssel, a gazdasági helyzet követésével, a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok tevékenységével, továbbá a szerb és csehszlovák szövetségesek magatartásával kellett foglalkoznia. November 26-án érkezett Budapestre. November 30-án magyar részről felkérték az ország megszállására. Ezt a kérést Henrys tábornok megértéssel fogadta, mint ami szükséges a határprovokációkat végrehajtó csehszlovák akciók miatt. Nem tudott arról, hogy november 25-én Benes már engedélyt kórt a francia külügyminisztertől Szlovákia megszállására, s hogy két napra rá Pichon megígérte, hogy elrendeli a magyar csapatok kivonását. Ilyen döntést elvben csak a szövetségesek Legfőbb Tanácsa hozhatott, de általánosan elismert tény volt Franciaország „elsődleges felelőssége" Közép-Európa térségében.