Századok – 1971

Történeti irodalom - A Képes történelmi atlaszról (Bereznay András) 1061/V

] 0fi4 TÖRTÉNETIIRODALOM egyébként a Képes történelmi atlaszban nyugati határa is hibás, mert Szerbiához tartozónak tünteti föl a térkép Bulgáriának azt a néhány területdarabját, mely épp az első világháború után, annak eredményeképp lett szerb, illetve jugoszláv birtok. Elfelejtették föltüntetni annak a vonalnak Finnországban húzódó szakaszát, mely a német megszállás határát jelöli 1918-ban.Teljesen korhűtlen a „Balti államok" kiírás, mivel ilyen fogalom az első világháború idején még nem létezett, értelmet csak az után nyert, addig még csak balti népekről, vagy legföljebb balti tartományokról tudtak. A 21. oldalon két térképen (a háborús tűzfészkek és a második világháború térképein) hibás Románia határa. Romániát mai (1970) határainak megfelelően ábrázolják, tévesen Lengyelországhoz tartozónak mutatva Észak-Bukovinát, a Szovjetunióhoz tartozónak Besszarábiát, ős Bulgáriához rajzolva Dél-Dobrudzsát. A 21. oldal, nyilvánvalóan nyomdatechnikai eredetű hibákban aránylag gazdag. A fasizmus terjeszkedésének térképén téves a Memel-vidék színezése, melyet „Németország által elfoglalt terület"-ként, a többi hasonló terület színével, a jelmagyarázatnak magfelelően kellett volna nyomni. A második világháború térképén pedig, ha mint forrásra, csupán a jelmagyarázatnak a semleges államokat jelző színére támaszkodnánk, nemcsak semlegesnek, de mág önálló államnak is kéne tartanunk Németországnak a Rajna ós a nyugati határ közti részét és Észak-Dobrudzsát. E hibába remélhetőleg nem fogunk esni, de néhány, a térképet használó általános iskolással ez esetleg megtörténhet. Bár ,, A II. világháború" című térkép szemmel láthatólag nem törekszik gondos határrajzokra, és erre amíg a vázlatosság hibára nem vezet, joga is van, Sziám keleti határa esetében ezt az eljárást mégis kifogásolnunk kell, merthogy a sziámi—indokínai határ középső szakaszán Sziám nem éri el a Mekongot, azért nem tulajdonítható az említett vázlatosságnak, mart kiviláglik a határ északi szakaszából, hogy nem félrecsúszásból halad a határ a Mekonggal párhuzamosan valamivel nyugatabbra, hanem azért, mert ott, szemben a középső szakasszal, ez a helyzet felel meg a valóságnak. A 22. oldalon „А II. világháború Európában (1939. IX. 1. - 1943. II. 2.)" című térképen, mint ezt már szintén szóvátettük, hibás a szovjet—román határ egy szakasza, Észak-Bukovina egy részét ugyanis tévesen tartja a tervező románnak, ott a határ a maival (1970) egyezett meg. Félreértésre ad lehetőséget ezen a térképen Jugoszlávia helyzete. Ügy tűnik ugyanis, mintha Jugoszláviát 1941-ben Magyarország és Bulgária megcsonkította volna, anélkül, hogy megszűnt volna a jugoszláv államiság. Föl kellett volna tüntetni az ugyanakkor Német- és Olaszországhoz csatolt területek határait is, ós nem utolsó sorban a Magyarországhoz csatolt muramenti területekét is. Nem a megfelelő, a hódítást jelző, szaggatott vonallal rajzolták a Dráva alsó folyása menti új magyar birtokok déli határát, hanem tévesen, az 1939 végi országhatár értelemmel bíró vonalpont-vonal megoldással. A 22. oldal másik, a második világháború második szakaszát bemutató térképén, ahol országhatárok tekintetében a háború utáni helyzetet látjuk, egészen megmagyarázhatatlan, miért az 1939-ig fönnállott határt húzták meg Lengyelország ós Németország között. Az atlasz utolsó, 24. oldalának „A Föld országai napjainkban" című térképén helyesebb lett volna, ha Franciaországhoz tartozónak tüntetik föl Elzászt, és Törökországhoz tartozónak a Karsz vidéket. E hibák is azok közé tartoznak, melyekre a figyelmet 1968-ban már fölhívtuk. Hibás az indiai —burmai határ, amennyiben Kachin a valóságban nem India, hanem Burma része. Bhután nem szocialista ország, nem volt helyes tehát területére a szocialista országokat jelző színt nyomni. BEREZNAY ANDRÁS