Századok – 1970
KÖZLEMÉNYEK - Szabolcsi József: Az 1539-41. évi rendi mozgalom oka és céljai 300/II
318 SZABOLCSI JÓZSEF Nem lehet egyetérteni Szerémi Györggyel, aki a mozgalmat — együttérzésből — pusztán Fráter György fondorlatainak tulajdonítja. Szerémi úgy adja elő „János király őfelsége Mayláth, erdélyi vajda elleni indulását", mintha arra Szapolyait egyedül Fráter György vette volna rá. Szerinte: Szapolyai el akarta számoltatni Fráter Györgyöt hétévi sáfárkodásáról, ezért Márkus Péter vezetésével számvevőket küldött ki az ügy kivizsgálására. ,,. . . látta és megértette György barát, hogy János király számot vesz tőle, nagyon megijedt, hogy a király már haragszik rá, s nem kívánja látni. Mivel György barát tanácsadója volt a királyi felségnek, megtárgyalta vele, hogy ki hű a királyi felséghez ... és hogy gyanú van Majláth erdélyi vajda ellen, hogy nem hű. A barát ezt azért tette, hogy a halogatásban elmúljék a király haragja." Ezért elküldik Horváth Györgyöt — a kincstartó földijét — a szultánhoz megbizonyosodásra. Ő azonban csak Váradig ment. Ott Fráter György a szultán hamisított pecsétjével megerősített levelet íratott a királynak egy román diákkal, akit Szerémi maga is ismert. Fráter György a titkos pecsétet Boza Bence királyi kamarástól szerezte meg, és azt Balázs budai ötvösmesterrel aranyba vésette. A levélben Fráter György Maylád Istvánt árulónak tünteti fel, és a királyt ellene izgatja: „Csodálkozom rajtad — írja a levelében a szultán Szapolyainak —, hogy nem őrködöl a pásztorságod alatt levő nyájadon. Nem tudod, hogy Maylád vajda nekem adót ígért Erdélytől, mégpedig háromszáz gyermeket minden évben és tízezer márkát. Azért nyomban, a jelen megkapott levelem láttára, menj be teljes hadi felszereléssel Erdélybe, s büntesd meg őket. — Hogy átadták a török szultán levelét a királyi felség kezébe, a szegény király mindjárt elcsodálkozott, hogy keresztfia, Maylád ilyeneket tervezett János király ellen. Sehogyan sem hitte el a szegény király, de amikor a császár (ti. a szultán) titkos pecsétjére nézett, elhitte. Mert nem tudta a király, hogy ez csak György barát hamissága volt. És így György barát a királyt megindította Maylád ellen. A király szinte félbolond volt, mert a fájdalom nagy szomorúságával ment Erdélybe."98 Szeréminek nincsen igaza, amikor a mozgalmat csupán Fráter György fondorlatainak tulajdonítja. Nem azért nem lehet vele egyetérteni, mintha a polgári történetírásnak az Emlékiratról alkotott egyes lekicsinylő véleménye helyes lenne. Szerémi lebecsülése a mi történeti felfogásunk szerint igazságtalan,9 9 és nem helyeselhető az a nézet, hogy „Szerémi munkája nem történelem, csak rémdráma és hogy neki semmit elhinni nem szabad, amit máshonnan bizonyítani nem tudunk".10 0 Ugyanis Szerémi Emlékiratának az 1639 — 41. évi erdélyi rendi mozgalomra vonatkozó néhány olyan részlete, amely a „rémdráma" látszatát kelti, máshonnan bizonyítható. A szultán nevében írott levél históriája például megtalálható Somogyinál, aki szerint a szultán „az egész levelezést Jánoshoz küldte, hogy így figyelmeztesse, milyen emberek hűségére bízta azt a nagyon gazdag tartományt".10 1 Az, hogy János Zsigmond születésének hírére a király „nagy lakomát rendezett, s megitták a fiúáldomást", megtalálható Mindszenthynél, Zermeghnél és Istvánffynál egyaránt.102 Az, hogy Szapolyai Fráter Györgyöt a szultánhoz küldte, de ő húzta, halasztotta az utazást, megtalálható Rorario jelentésében, és Fráter György maga is ír róla a lengyel királynak.10 3 Ha a király megmérgezésének históriáját nem is fogadjuk el, akkor is elgondolkozhatunk azon, hogy annak halála körül másmilyen fondorlat volt, mert arra néminemű utalást találunk Rorario, Fráter György és Verancsics leveleiben is.10 4 Szerémi históriái tehát szélsőségük ellenére sem zárják ki az elmesélt események megtörténtének lehetőségét. Abszurdnak tűnhet az akció, de nem a tendencia, ami belőlük kicseng. így például abszurdnak tűnhet a hamisított levél históriája, de nem az a tendencia, hogy Szapolyai udvarában a Maylád elleni fondorlatok szellemi irányítója Fráter György volt. Nemcsak Szerémi látta ezt így, Maylád és társai is így vélekedtek. 98 Szerémi György : Magyarország romlásáról. Monumenta Hungarica V. 247 — 252. 1.; Erdélyi László : Szerémi György élete és emlékirata. Bpest. 1892. 75.1. Szádeczky Lajos: Szerémi Emlékirata kiadásának hiányai a Bécsi Kódex alapján. Értekezések a történeti tudományok köréből XV. köt. VIII. sz. 53 — 54. 1.; Erdélyi László: A mohácsi vész nemzedéke. Néplélektörténeti korrajz egykorú emlékiratokból. Szeged. 1941. 166. és 208 — 209. 1. "Székely György: Élmény, néphit és valóság Szerémi müvében. Bevezető tanulmány a Monumenta Hungarica V. kötetéhez. Bpest. 1961. 15. 1. Acsády Ignác: Verancsics Antal és Szerémi György. Irodalomtörténeti Közlemények, 1894. 34. 1. 101 Somogyi: História. Tom. II. lib. I. cap. XVI. p. 177. 102 Szeré vit György: Magyarország romlásáról, Monumenta Hungarica V. köt. 251. 1.; Mindszenthy Gábor Naplója, 8. I. Joannis Zermegh: Rerum gestarum uo. "" Szerémi György uo.; Óváry Lipót: Kutatások a nápolyiFarnese levéltárban. Századok, 1877. 16. 1.; Szalay László: Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI. században. Pest, 1859.184.1.; Fráter György 1540. júl. 18-án kelt levele Magyar Tudományos Akadémia Kézirattár Oklevél másolat Oroszország —Lengyelország Ms. 4945. 101 Rorario és Fráter György uo.; Verancsics Antal Statileo Jánoshoz 1540. júl. 26-án kelt levelét közli Georgius Martinus Kovachich: Scriptores rerum Hungaricarum minores. Buda, 1798. Tom. I. p. 48 — 69 és Szerémi György: Monumenta Hungarica V. köt. 307. 1. (306. jegyzet).
